BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megalapozott BUX-emelkedés

Nem volt alaptalan tavaly a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX szárnyalása, ugyanakkor a részvénybefektetések szempontjából már sokkal fontosabbak az idei kilátások, így ezt is érdemes áttekinteni az ágazatok és cégek szintjén is.

A februárban zárult 2004-es gyorsjelentések fundamentálisan is alátámasztották a tavalyi 57 százalékos emelkedést, ha azt nézzük, hogy az eredmények összességében még ennél is nagyobb mértékben, 63,8 százalékkal növekedtek. Az átlag azonban meglehetősen csalóka lehet. Ha ugyanis mélyebben megvizsgáljuk a tavalyi eredménylistát, rögtön kiderül, hogy az A kategóriában elért közel 484 milliárd forintból a Mol-OTP páros 354 milliárd forintot tett ki, ami 73 százalékos arányt jelent. Ha ehhez még hozzávesszük a Matáv és a Richter eredményét is, akkor pedig már egészen elképesztő számot kapunk: e négy cég ugyanis az összes - A kategóriában - elért profit 90 százalékát biztosította.

Nagyjából ugyanez a helyzet a B kategóriás részvények esetében is, ahol a két áramszolgáltató az Elmű és az Émász vitte a prímet. A B kategóriában összesen 21,7 milliárd forint nettó profitot értek el, ebből 19,4 milliárdot e két cég realizált, ami közel 90 százalékos arány. Mindezek alapján az tehát kijelenthető, hogy a nagy cégeknek köszönhető a profit növekedése, és ami még érdekes, hogy az egyes szektorokban működő cégek az ágazati tendenciáktól nem igazán tudták függetleníteni magukat. A nagyok közül egyébként egyedüliként a Matáv (nemsokára Magyar Telekom) lógott ki, amelynek az erősen telített mobil- és vezetékespiac mellett az egyre élesebb versennyel is meg kellett a múlt évben küzdenie. A külső körülményekben egyébiránt nem is várható változás, így a nyereség jelentős növelése csak vállalatfelvásárlással, illetve a hatékonyság növelésével képzelhető el a jövőben. A montenegrói távközlési cég esetében szinte már nyertesnek is érezheti magát a Matáv, ugyanakkor a társaság mérete olyan pici, hogy ez önmagában részvényenként csak egyforintos elmozdulást indokolhat.

Kérdés ugyanakkor, hogy a Matávnál elindított hatékonyságnövelő program milyen eredményeket hoz. A fő tulajdonos Deutsche Telekom részvényeit ugyanis az ott zajló racionalizálás hatására vételre minősítették, 17 euróról 20 euróra emelve a célárfolyamot. A Matáv részvényének árfolyamát jelenleg leginkább a 70 és 80 forintos ársávban várt részvényenkénti osztalék mozgatja, ennek kifizetése után azonban jó hírek nélkül könnyen a 800 forintos szint közelébe eshet vissza az árfolyam.

A gyorsjelentési áradatot elindító gyógyszerpapírok (Egis, Richter) a várakozásoknál jobb jelentéseket tettek közzé, igaz, mindkét esetben egyedi tételek segítettek az eredményen. Ugyanakkor az idei kilátások mindkét cég esetében nagyon jók, így jelentősen megemelt célárfolya-mokkal rukkoltak elő az elemzők. A gond inkább az lehet, hogy ezeket a szinteket pillanatok alatt elérték a vállalatok, ezért a további drágulás már megkérdőjelezhető. A két társaság jövőképét egyébként nagyban meghatározták a kedvező orosz kilátások, ugyanakkor az erősödő dollár még tovább javíthat az eredményességen. Az Egis célára most 18 és 19 ezer forint között van, míg a Richtert 28 ezer forint körüli szintre árazzák az elemzők.

A gyorsjelentési szezon további nagy nyertese a bankszektor - főleg az OTP - és az olajipar magyarországi képviselője, a Mol volt. Mindkét cég még a nagyon magas elvárásokat is meg tudta haladni, a Mol például elsőként ért el egymilliárd dollár feletti nettó profitot. Ráadásul az olajipari kilátások (magas finomítói marzsok és olajár) nem is romlottak a tavalyi rekordévhez képest, így akár meg is ismételheti a Mol a múlt évi teljesítményét, ezért egyre több elemző tartja reálisnak a 16 000-16 500 forintos részvényenkénti árszintet is.

Az OTP esetében már nem ennyire egyértelmű a kép. A tavalyi rekorderedmény ugyan mindenképpen elismerésre méltó, az ez évi kilátások ugyanakkor már nem ilyen egyértelműek.

A külső környezet kedvezőtlen változása alól ugyanis a legnagyobb magyar bank sem tudja kihúzni magát, márpedig a jegybanki alapkamat csökkenése nagyon gyorsan hathat kedvezőtlenül az egész szektorra. A hitelfelvételi kedvre gyakorolt kedvező hatás viszont csak csúszással érkezhet meg. Mindezek ellenére megjelent már 8000 forintos célárfolyam is, de azért van olyan elemző, aki a hétezer forintos szint felett már óvatosságra int. A helyzet megítélése azért nehéz, mert a szektortársakhoz képest még mindig alulértékeltnek tőnik a bankpapír részvénye. Persze az árban az is benne lehet, hogy az olajszektorral szemben a pénzintézetek sokkal kiszámíthatóbb nyereség elérésére képesek. Az olajpapírok esetében ugyanis az is kockázatot jelent, hogy egy évre lehetetlen pontosan előre jelezni eredményt a gyorsan változó külső körülmények miatt.

Az elmúlt év a vegyipari cégek esetében javulást hozott, az igazán jó hír azonban az, hogy mindkét társaságnál úgy lépnek be új kapacitások 2005-től, hogy a vegyipari ciklus igazi fellendülését is ettől az évtől várják. A kedvező kilátások már most is megmutatkoznak az árfolyamban, a BorsodChem ugyanis az elemzők által reálisnak tartott 2400 és 2500 forintos árfolyamsávba emelkedett, és a TVK is stabilan ötezer forint felett mozog.

Hosszú idő után először okoztak kellemes meglepetést a számítástechnikai cégek gyorsjelentései. Ennek hatására magasabb célárfolyamok jelentek meg a Synergon és a Graphisoft esetében. Az elmúlt években nem igazán kényeztették el tulajdonosaikat az informatikai cégek, amelyek inkább tőzsdei fekete bárányok voltak. A februári gyorsjelentések alapján azonban kedvezően változott az összkép. Az elemzői várakozásoknál jobb számokkal rukkolt ugyan elő a Synergon és a Graphisoft is, ez azonban mindkét cég esetében egyelőre főleg a korábban meghirdetett költségcsökkentési programnak köszönhető. Itt érdemes megemlíteni a tavaly tőzsdére lépő FreeSoftot is, amely 2004-ben teljesítette ígéreteit, 2005-öt pedig több nagy megrendelés elnyerésével, illetve két vállalat felvásárlásával kezdte. Így az egyik legnagyobb árbevétel-növekedésre nála lehet számítani, hiszen a tavalyi 820 millió forintot akár 30-40 százalékkal meghaladhatja. A Synergon esetében 8-10 százalékos bővüléssel számolnak. A nyereség ugyanakkor mindkét cég esetében nagymértékben függ a fejlesztések ütemezésétől is. A Graphisoft teljesítményét viszont nagyon nehéz előre jelezni. Részben ez az oka annak is, hogy a cég nem igazán szokott tervszámokkal előrukkolni. Mindezek alapján egyébként a Synergon célárfolyama az Ersténél 794 forint, míg a Graphisofté 1755 forint. Bár a két társaság részletes elemzésével nagyon kevesen foglalkoznak, a Graphisoft esetében a Concorde már előrevetítette jelenlegi, 1770 forintos célárának megemelését.

A nagy vesztesek közé tartozott tavaly az élelmiszeripar, amelynek fő reprezentánsa, a Globus nyolcszázmillió forintos veszteséget halmozott fel, pedig eredetileg egymilliárd forint fölötti nyereséget vártak. Ebben - egyes vélemények szerint - főként a gyenge dollárárfolyam miatt veszteséges orosz piac a ludas. A legmeglepőbb azonban az, hogy a cég vezetését annyira megdöbbentették a kedvezőtlen folyamatok, hogy annak okait maguk is vizsgálják. A jövővel kapcsolatos bejelentés pedig csak március 3-án várható. Nem szerepelt jól a Székesfehérvári Hőtőipari Rt. sem, amelynek gyorsjelentése is jól tükrözi az ágazat nehéz helyzetét. Ebben arra hivatkoznak, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán igen nagy mennyiségben jelentek meg alacsony árakon mind az uniós, mind az újonnan csatlakozott országok termékei akár friss, akár gyorsfagyasztott áru formájában. A belföldi értékesítési piacon így túlkínálat mutatkozott, ráadásul az importőrök gyengébb minőségű termékei az alacsony árak miatt nagyobb mértékű keresletet vonzanak.

Nem valószínő, hogy 2005 a gépipari részvények árfolyamrobbanásáról szól majd, a Rába és a NABI működését ugyanis - 2004-hez hasonlóan - tovább nehezíti a gyenge dollár. Ez utóbbi sorsa ráadásul hitelezőinek türelmétől is függ. A kevésbé likvid Linamar azonban üde színfolt lehet a szektoron belül. A tőzsdén jegyzett gépipari cégek közül továbbra is a NABI jövője tűnik a legsötétebbnek. A buszgyártó társaságot akár felszámolás alá is vonhatják, ha hitelezői esélytelennek ítélik meg a kilátásait. A bankoknak azonban egyelőre nem érdekük a cég megszűnése, hiszen a készletcsökkentések révén elegendő készpénzt termelhet rövid távon, emellett 105 millió dolláros, rövid lejáratú hiteltartozásából csupán elenyésző összeget kell az idén törlesztenie. A rövid távú kilátások mindenesetre sokkal tisztábbak lehetnek, ha a NABI - legkésőbb március végéig - megegyezik a hitelezőivel.

A Rábánál sokkal kedvezőbb a jövőkép, bár a társaság üzemi szinten - a gyenge dollár miatt - továbbra is veszteséges maradhat. A cég működése legfeljebb egy 230 forint feletti dollárárfolyamnál hozhatna profitot, ehhez azonban az is szükséges lenne, hogy az alapanyagárak várható növekedését eredményesen át tudják hárítani vevőikre. A hatékonyabb működéshez az erősebb dollár mellett a költségek csökkentése és a divíziók közötti szorosabb együttműködés is fontosnak tűnik. Nettószinten a tavalyi pozitív eredmény negatívba csaphat át, mivel a fedezeti pozíciókon a forinterősödés alábbhagyása miatt jóval kisebb nyereség keletkezhet.

A leginkább reményteli helyzetben a Linamar van a tőzsdei gépipari cégek közül, üzemi eredménye ugyanis jelentősen bővülhet a tavaly elindított és az idén felfutó projekteknek köszönhetően. További pozitívum, hogy a 2004-ben leállított GM-projekt ebben az évben már nem von maga után egyszeri tételeket. A gyenge amerikai valuta nincs komoly kedvezőtlen hatással a működésre.

A textil- és ruhaipari vállalatok nehéz helyzete megmutatkozott a tőzsdei cégek esetében is. Az egyetlen komolyabb meglepetést első ránézésre a Gardénia okozta, amely 2004-ben 18 millió forintos nettó eredményt ért el az egy évvel korábbi, 118 millió forintos veszteséghez képest. A gyorsjelentés áttanulmányozása után azonban hamar kiderül, hogy még e cég helyzete sem túl rózsás. A csoport konszolidált árbevétele tavaly kilenc százalékkal, 2,334 milliárd forintra csökkent, főleg a belföldi forgalom 21 százalékos viszszaesésének köszönhetően. A magyar piacon ugyanis tömegesen jelent meg a konkurencia, ráadásul az importáruk nagyon olcsók is. Az uniós csatlakozás óta a nyugat-európai gyártók már személyesen képviseltetik magukat, így egyre több szereplő kényszerül osztozni a magyar piacon. A Gardénia vezetése le is szögezi, hogy az ez évi jelentős árfolyam-emelkedést alátámasztó esemény a társaság életében nem történt. A Gardénia-részvények 2004 végén a Budapesti Értéktőzsdén 116 forinton zártak, míg február 10-én 245 forintot értek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.