Brüsszel hálójában a BÉT
Legutóbb március második felére ígérték, de továbbra sincs hír a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) felvásárlását vizsgáló versenyhivatali eljárás lezárásáról és végeredményéről. Az eljárás elvileg öt vagy 18 hetes is lehet, ehhez képest a magyar börze lassan tizedik hónapja akadályoztatott a szabad működésben. Afelől semmi kétség, hogy a döntés a tulajdonosváltás körülményeit illetően szakmai lesz, az azonban érdekes lehet, hogy az EU egyes külföldi érdekcsoportok nyomására esetleg beleszól-e a BÉT stratégiájába is. A talaj ugyanis, amibe a döntés majd beágyazódik, rendkívül képlékeny. Egyfelől a BÉT tavalyi tulajdonosváltása az első tranzakció, ami a 2004. május 1-jével életbe lépett fúziókkal és kivásárlásokkal kapcsolatos EU-jogszabály hatálya alá esik, másfelől pedig az EU szakmai szervezetei köztudottan szeretnék Európa tőkepiaci arculatát úgy formálni, hogy a nemzeti piacok helyébe egyetlen egy tőzsde, elszámolóház és értéktár lépjen. Ez utóbbinak az a célja, hogy Európa megtörje a New York-i Értéktőzsde hegemóniáját. Szalay-Berzeviczy Attila jelenlegi és Jaksity György korábbi tőzsdeelnökök által egyaránt képviselt vertikális integrációs törekvések egyértelműek, és széles körű szakmai, illetve piaci elismertség és támogatás övezi azokat: BÉT-BÁT integráció, a Keler felvásárlása és a BÉT bevezetése a tőzsdére.
Ezzel kapcsolatban azonban aggasztó hírek érkeznek Brüszszelből, ahol - értesüléseink szerint - egyes érdekcsoportok, melyek érdekeltek lehetnek a magyar elszámolóház és értéktár (Keler) megkaparintásában azért lobbiznak, hogy a bizottság precedensteremtő határozatával megakadályozza a magyar piac vertikális integrációját. Egyik ilyen érdekcsoport lehet az a brüsszeli székhelyű Euroclear, mely már megszerezte az irányítást az angol, belga, holland és francia elszámolóházak és értéktárak felett, miközben befolyásoló tulajdonrésszel bír az amszterdami, brüsszeli, párizsi, dublini és liszszaboni tőzsdéket kivásárló és egyesítő Euronextben, mely most a Londoni Értéktőzsde megszerzéséért küzd Frankfurttal.
Külföldi lapértesülések szerint ez a vállalatbirodalom csak tavaly több mint tízmillió eurót költött lobbitevékenységre Brüsszelben.
Ma eddig két európai tőzsdének - a milánói és a frankfurti börzének - sikerült vertikálisan integrálnia nemzeti tőkepiacát. Egy a több szintű horizontális integrációban érdekelt Euroclear számára kedvező BÉT-tel kapcsolatos bizottsági döntés utat engedne a német és az olasz vertikumok megtámadásához. Budapest tehát könnyen a nagyok harcának az áldozata lehet.
