Lazán értelmezett határidők
A 2003-2004-es ellenőrzési tapasztalatokból általánosságban leszűrhető, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer kezdete óta eltelt évek alatt az intézmények gyakorlatában sem a jogszabá-
lyokban foglalt kötelezettségek, sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott irányelvekben foglaltak nem érvényesültek teljes körűen - állapítja meg a felügyelet pénztári szakigazgatási főosztálya frissiben közzétett összegzésében. A szakemberek arra jutottak: a határidők betartatásában szankcionálás nélkül, csupán ellenőri és vezetői levélben tett megállapításokkal, továbbá határozati kötelezéssel nem érhető el jó eredmény.
A bevallások, befizetések vizsgálatakor megfigyelhető volt, hogy a pénztárak nem a befizetés egyéni számlára történő könyvelhetőségét tartották a legfontosabbnak, hanem a pénztári eljárás puszta meglétének bizonyíthatóságát. A PSZÁF szerint kockázatot jelent, hogy a foglalkoztatói függő számlán lévő összegek feloszthatósága 30 napon túl fokozatosan csökken, a jogutód nélkül felszámolt foglalkoztatónál pedig a bevallások kikényszeríthetetlensége miatt gyakorlatilag lehetetlenné válik. Minden, a tag egyéni számláján le nem könyvelt, bevallani és befizetni elmulasztott tagdíjforint a majdani nyugdíjszolgáltatás összegét csökkenti. Az elmaradt, hiányzó bevallások követelhetősége öt, illetve öt és fél év után az adózás rendjéről szóló törvény szerint elévül. Így a befizetett tagdíjak nem vagy csak a tag közreműködésével írhatók jóvá, amennyiben utóbbi megőrizte a foglalkoztatója által rendelkezésére bocsátott jövedelembizonylatokat. A tag számára súlyos, akár nyugdíjszolgáltatása összegét érintő kockázatot jelent az is, hogy a határozattal zárult adóhatósági ellenőrzés megállapításait, a pénztárat terhelő kötelezéseit nem mindig könyvelik - áll az összegzésben. A megállapított hátralék önkéntes befizetésének elmulasztása esetén annak - szintén adóhatóság általi - kikényszerítése nemritkán elmarad. A PSZÁF szerint jelentős kockázatot jelent a felszámolással kapcsolatos pénztári eljárásokban tapasztalt hiányosságok és mulasztások sora is. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagjaikkal szembeni kötelezettségeiket a pénztárak nemegyszer jogszerűtlenül áthárítják a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekre.
