Öt év mégsem elegendő idő?
Öt év meglehetősen hosszú időnek számít, részvénybefektetéseknél azonban legalább ilyen időtávban ajánlatos gondolkodni a nagyobb mértékű árfolyam-elmozdulások miatt. Bár a statisztikák alapján abban bízhatunk, hogy hosszú távon itt fial a legjobban a pénzünk, az elmúlt fél évtizedet nézve alighanem többen is úgy gondolják: egy újabb öt évet követően talán ez be is igazolódik.
Érdekes módon a Budapesti Értéktőzsde elmúlt egyévi szárnyalása nyomán sem sikerült az öszszes hazai részvényalapnak lepipálnia az állampapíralapokat: vannak, akik 4-6 százalékos éves nyereségről számolhatnak be, ám akad példa a 14-16 százalékosra is. Ennél jóval kiegyensúlyozottabb teljesítményt mutattak ötéves viszonylatban a pénzpiaci és kötvényalapok, az előbbi konstrukcióval 7,3-9,5, az utóbbival 6,4-9,8 százalékos hozamra tehettek szert a befektetők éves szinten.
Aki 2000 márciusában a nemzetközi színteret választotta befektetéseinek célpontjaként, alighanem többszörösen megbánta már. A hazai befektetésialap-palettán fellelhető nemzetközi részvényalapok közül a legtöbben évi 6-10 százalékos veszteséget könyvelhetnek el.
A külföldi tőzsdeindexek alakulását nézve nem is meglepő a lejtmenet, a fél évtizeddel ezelőtti csúcsokhoz képest a főbb európai részvényindexek közül a londoni FTSE-100 27, a párizsi CAC 40 41, a frankfurti DAX 46 százalékos mínuszt mutat, míg a milánói Mibtel 30 százalékos visszaesést. A legrosszabbul az amerikai technológiai részvényeket tartalmazó mutató, a Nasdaq járt, amely 2000. március 10-i 5048 pontos történelmi magaslatához képest 2040 pont környékén mozog. Ennek megfelelően a legrosszabbul az internetes és a távközlési szektor teljesített.
Korántsem igaz persze, hogy ne lett volna pozitív teljesítményt produkáló befektetési alap Európában, illetve a tengerentúlon. A kisebb, illetve közepes kapitalizációjú társaságokat megcélzó, az ingatlanba, a nemesfémeket és a nyersanyagokat kitermelő cégekbe fektető alapok átlagosan évi 10-35 százalékos hozamot nyújtottak.
