Túl a nehezén Argentína
Nem kis kuriózum, amit az argentin kormány becsődölt adósságállományának megújításával végrehajtott: lenyelette a többségében külföldi befektetőkkel a keserű pirulát, és rábírta őket, hogy a jogilag még mindig egy dollárt érő befektetésüket egy mindössze 30 centet érő követelésre cseréljék le. A kuriózum persze nem az ötlet maga, hanem az a pókerarc, mellyel a kormány ezt a meccset végigülte. Kezdetben tömeges perekkel, összehangolt bojkottal fenyegetőztek a kötvénytulajdonosok az ultimátumszerű ajánlat ellen, mostanra azonban úgy tűnik, hogy a felajánlásra meghatározott múlt pénteki határidőig mintegy 80 százalékuk mégis a csere mellett határozott. A kormányzat remek politikát választott a tárgyalásra: egyszerűen nem tárgyalt a befektetőkkel.
A siker titka az okos argentin magatartás mellett minden bizonnyal a befektetők elkeseredettségében rejlik. Több kisbefektető megunta már az évek óta tartó huzavonát, és még a felajánlás előtt el is adta kötvényét nagyobb intézményi szereplőknek, akik pedig a későbbiekben éppen az akció hatására várhatóan javuló országimázsban bízva mentek bele a tranzakcióba. Ez ugyanis saját befektetésüket is felértékelheti.
Néstor Kirchner argentin elnök az IMF áldását kéri az akcióra, szeretné ugyanis, ha a szervezet és az ország között fennálló finanszírozási feszültségek enyhülnének az adósságcsere hatására. Argentína jelenleg 14 milliárd dollárral tartozik a szervezetnek. A Standard & Poor's hitelminősítő intézet már jelezte, hogy hamarosan B mínuszra javítja a dél-amerikai állam hitelbesorolását, olyan szintre, amelyet Ecuador még öt évvel saját adósságának átstrukturálása után is csak nehezen szerezhetett meg. A befektetők ennek ellenére egy darabig biztosan nem hiteleznek majd közvetlenül a kormányzatnak, a lépés azonban ahhoz tökéletesnek tűnik, hogy a jobban teljesítő argentin cégek adósságfinanszírozásához kedvet csináljon. Ennél is komolyabb hozadéka lenne az akciónak, ha hozzájárulhatna az állampolgárok külföldön tartott mintegy 150 milliárd dollárnyi portfólióvagyonának hazaáramlásához. Ez utóbbi garantálhatná az ország jövőbeni gazdasági növekedését, a jelenlegi 8-9 százalékos ütem ugyanis hosszú távon további források nélkül nem tartható fenn. (VG)
