Divattá vált a saját részvény
Egyre több tőzsdecég hirdet sajátrészvény-visszavásárlási programot. Legutóbb több technológiai társaság vezetése döntött így, ami a részvények idei árfolyam-alakulását látva, akár némi kárpótlást is nyújthatna a tulajdonosoknak. A Yahoo! hárommilliárd dollár értékű saját részvényt vásárolna vissza az elkövetkező öt évben, míg az Applied Materials négymilliárd dolláros tranzakcióban gondolkozik. A sort pedig folytatni lehetne, hiszen a Qualcomm, a Dell, a First Data, a Broadcom és a KLA-Tencor is hasonló lépésről határozott. A befektetők pedig szeretik az ilyen híreket.
Miért is jó dolog a sajátrészvény-visszavásárlás? Tény, minél kevesebb értékpapír marad a piacon, annál nagyobb az egy részvényre jutó eredmény (EPS), s ennek az árfolyamban is éreztetnie kell hatását. Ráadásul az is kedvező jelként fogható fel, ha egy vállalat a saját részvényeinek vásárlása mellett dönt, hiszen ez mi mást mutathatna, mint hogy megéri vásárolni. De valóban azt gondolják a társaságok, hogy olcsók a papírjaik? Nem kizárt. A technológiai részvényeket tartalmazó amerikai Nasdaq mutató az idén már közel tíz százalékot veszített az értékéből.
A sajátrészvény-vásárlások hátterében ugyanakkor egyéb okok is meghúzódhatnak. Egyes cégek azért döntenek e lépés mellett, hogy ezzel ellensúlyozzák a dolgozói részvényjuttatásból származó részvények piacra kerülésével felhígult állományt. Éppen ezért néhány technológiai társaságnál, ahol számottevő opciós programok futnak, s nem csekély készpénzállományról tanúskodnak a mérlegek, nagy valószínűséggel nem maradnak el a sajátrészvény-visszavásárlások sem. Készpénzből mindenesetre láthatólag van bőven: a Cisco Systems 16,5 milliárd dollárt tudhat a kasszájában, a Dellnek mintegy 10, az Oracle-nek 9,1 milliárdja van, míg a Yahoo! 3,5, az Apple 6,5 milliárd dolláros készpénzállomány birtokosa.
Felvetődhet a kérdés: ha ekkora a likvid hányaduk a társaságoknak, miért nem használják fel az összeget inkább osztalékfizetésre vagy befektetésre? Példa mindkettőre van, ám viszonylag kis számban. Az akvizíciók terén az Oracle az egyik legaktívabb, míg osztalékfizetésről legutóbb az Applied Materials döntött (negyedévente részvényenként 3 centes osztalékot fizet, amely 0,7 százalékos osztalékhozamot takar). Ugyanakkor a befektetők szerint felesleges bizonytalan kimenetelű befektetésekbe beszállni, míg az osztalékfizetéstől több társaság azért ódzkodik, mivel ezzel azt jeleznék a piacnak: véget ért a növekedési periódusuk. A sajátrészvény-visszavásárlás jelentené a kompromisszumot? Tény, a részvényeseket egyre inkább rövid távú érdekek vezérlik, ráadásul egyre hangosabban követelnek beleszólást a társaság stratégiájába. Az egyik legjobb példa talán a frankfurti Deutsche Börse esete, ahol a londoni tőzsde megvásárlása helyett sajátrészvény-visszavásárlást követeltek a tulajdonosok a menedzsmenttől, ráadásul sikerrel. Kénytelen volt így dönteni az Adidas, a BMW és a BASF is - hogy egyéb európai társaságot is említsünk -, hiszen a tulajdonosi struktúrába bekerült hedge fundok, karöltve néhány aktív befektetővel, sarokba szorították a vezetést.
