Részvénykerülő intézmények
Elég nagy szórást mutat ugyan, de az összképet tekintve mégis meglehetősen egysíkú a magyar intézményi befektetők portfóliója, amelyben kivétel nélkül erős a hazai állampapírok dominanciája. A preferenciákban is tükröződő óvatosság a befektetési alapokat sem kíméli: igaz ugyan, hogy ezek esetében akadnak olyanok is, amelyek magas részvénytartalmúak, összességében azonban a vállalati papírok aránya alig négyszázalékos - derül ki az MNB és a PSZÁF statisztikáiból.
Emögött részben az áll, hogy a néhány évvel ezelőtt részvényekkel már pórul járt magyar lakossági befektetőknek nem nagyon akaródzik visszatérni a kockázatos eszközökhöz. A Bamosz márciusi adatai szerint például a BUX hétszázalékos lemorzsolódásával párhuzamosan a részvényalapok négyszázalékos vagyonvesztést regisztráltak a harmadik hónapban. Nettó eszközértékük 114,9-ről 110,5 milliárd forintra mérséklődött, amiben egy közel kétmilliárd forintos vagyonkivonás is közrejátszott. Ugyanakkor az állampapírhányad visszaesése is megfigyelhető ezek esetében: az 1998. eleji közel 80 százalék fokozatosan, kisebb-nagyobb ingadozásokkal, a múlt esztendő végére 50 százalékra apadt le.
A nagyfokú óvatosság a magánpénztárak befektetési politikájában is visszaköszön, pedig ezek esetében a részvényhányad az alapokénak csaknem kétszerese, 7,8 százalék. Az optimális portfóliószerkezetről évek óta folyó vita kockázatvállalóbb angolszász típusúakra, illetve a fokozott biztonságra törekvő német típusúakra osztja a piaci szereplőket. Az utóbbi időben, úgy tűnik, a bátrabbak adják be a derekukat, hiszen még a kimondottan részvénypártinak számító ING is - igaz, szakmai megfontolásokra hivatkozva - visszanyesett a vállalati portfóliójából.
Elég egyszerű képet mutatnak az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékai is - olvasható a PSZÁF jelentésében. A legkedveltebb befektetési forma a biztosítók életbiztosítási portfóliójában a magyar államapapír, amelynek aránya tavaly növekedő tendenciát mutatott: az év eleji 90,3-ről szeptember végére 1,1 százalékponttal emelkedett. Ezzel ellentétes folyamat játszódott le a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításoknál, ahol ugyanebben az időszakban 70,1-ről 65,1 százalékra esett vissza a kötvények aránya. Ez az a forma, ahol egyébként a legmagasabb a részvényarány.
