A zloty árnyékában a forint
Továbbra is hullámzó teljesítményt nyújt a hazai fizetőeszköz a bankközi devizapiacon, s ez elsősorban a zloty hatásának tudható be. Hétfőn és szerdán erősödött, míg kedden és csütörtökön gyengült a forint. A kereskedést továbbra is külföldi hírek befolyásolták, az egyetlen számottevő hazai hírre, a szerdán közzétett inflációs adatra nem reagáltak a piac szereplői.
Pénteken veszített az értékéből a magyar deviza az uniós fizetőeszközhöz képest, ugyanis a 250,80/90 forintos euróárfolyam 35 fillérrel múlja felül a csütörtöki záróértéket. A kurzus az egy héttel korábbihoz képest 80-90 filléres növekedéssel zárt, tehát enyhébb forintgyengülést könyvelhetünk el az öt kereskedési napra. A magyar deviza a sávban 11,16 százalékon áll, amely 11 bázispontos gyengülést jelent a pénteki napra és 46 bázispontost az egész hétre.
A dollár jól teljesített a nemzetközi piacokon, és a forinthoz képest is lendületesen erősödött. A zöldhasú a hét során csaknem négy forinttal, 198,50/65-ra drágult. A pénteki napra ez másfél forintos emelkedést jelent.
Szerdán teszik közzé az áprilisi államháztartásihiány-adatot, amely fontos szerepet játszat a forint/euró kurzus alakulásában. Ennek ellenére az előző heti gyakorlatból kiindulva könnyen lehet, hogy a hazai fizetőeszköz mozgását ismét a külföldi széljárás határozza meg.
Egyértelműen a dollár volt az elmúlt öt kereskedési nap győztese a nemzetközi devizapiacon. Elsősorban a jól alakuló amerikai makrogazdasági mutatóknak köszönhető, hogy a zöldhasú a keddi kisebb megtorpanást leszámítva szinte mindennap erőteljesen drágult az euróhoz képest. A hét utolsó munkanapja sem hozott meglepetést, pénteken az euró árfolyama újabb héttized centtel 1,2620 dollárra süllyedt, amely több mint kétcentes csökkenést jelent az egy héttel korábbihoz képest. A japán fizetőeszköznek esélye sem volt a zöldhasúval szemben, a dollár a hét során több mint két jennel, 107,28 jenre drágult.
