Moszkvának nem érdeke a Barátság kőolajvezeték támadása: a kazah olaj is érintett – nagyon nem jönne jól egy konfliktus Asztanával
Az ukrán–orosz katonai konfliktus számos ellentmondásos oldalához tartozik az Ukrajnán átvezető olajtranzit út, a Barátság kőolajvezeték. Noha a vezeték mindkét ága (északi, déli) áthalad Ukrajna területén, a háborús jelentések egy része szerint az ukrán erők többször támadták a földben rejtőző és a pontos vezetékútvonalat biztonsági okokból szigorúan titokban tartó Druzsbát.
Tavaly nyáron több ízben is bombázták a vezetéket, és azóta is többször is volt példa erre, legutóbb hétfőre virradó éjjel. Az ukránok és a Nyugat nagy része szerint az oroszok voltak, Moszkva szerint maguk az ukránok bombázták, robbantották fel a vezetékeket. Az oroszokat vádolni már azért is furcsa, mert a Druzsbán keresztül szállítják az oroszországi vezetékekben hosszú száz kilométereken át a kazahsztáni kőolaj egy részét is a német vásárlóknak.
Az oroszoknak egy újabb konfliktus – ezúttal a kazahokkal – nagyon nem hiányzik a jelenlegi helyzetben.
Készletek
A Druzsba története érdekes és egyben roppant ellentmondásos is. Érdekek tucatjai ütköznek, beleértve az amerikai, orosz és közép-ázsiai érdekeltségeket, a Kaszpi-tenger térségét, a tengerfenékben lapuló gigászi kőolaj- és földgázbuborékokat.
- Kőolajtartalékokban világelső Venezuela,
- az USA a nyolcadik,
- Oroszország a kilencedik helyen áll – minimális különbséggel.
Ami a földgázt illeti,
- a Kaszpi-tenger délkeleti részén elterülő Türkmenisztán például nagyobb készletekkel rendelkezik, mint az USA.
- De a legtöbb földgáza Oroszországnak van, mintegy háromszor annyi, mint az ötödik-hatodik helyezett USA-nak.
- Oroszország, Irán és Katar ellenőrzi a világ földgáztartalékainak több mint a felét.
Átállási kísérletek
Magyarország sem marad ki a sokváltozós egyenletből. A pozsonyi (bratislavai) Mol-tulajdonú finomítóban a Kazahsztánból származó, a könnyű és „édes” kőolajtípusokhoz sorolt, a KazMunayGaz (KMG) által tengeren a horvátországi olajlefejtő kikötőbe (Omisalj) szállított olaj egyike annak a 14 (!) fajta kőolajnak, amelyet a magyarok kipróbálnak a szlovákiai finomítóban, és amely átveheti az orosz Ural keverék helyét a magyar érdekeltségű finomítókban.
A kazah olaj útja
A KMG által szállított kazah olaj is az országban bányászott olajfajták keveréke (blend). A KazMunayGaz által a magyaroknak szállított olajkeverék neve: CPC Blend. Ennek nagy részét három lelőhely adja:
- a Kaszpi-tenger északi csücskén lévő tengizi (ahol Kazahsztán legnagyobb olajmezője van),
- a karacsaganaki és
- a kasagani.
Ez utóbbit a Kaszpi-tenger fenekén, az itt sekély tengerből (mélység 3–9 méter) hozzák a felszínre. A CPC Blend a Caspian Pipeline Consortium 1500 kilométeres csővezetékről kapta a nevét, amely Oroszország novorosszijszki kikötőjéig a „magyar” olajat is szállítja. Onnan kazah olajtankerrel megy tovább az Adrián lévő horvát olajkikötőig, Omisaljig, majd pedig az Adria csővezetéken át Százhalombattáig, az olajfinomítóig fut a kazahsztáni olaj.
Barátság kőolajvezeték: korábban is volt példa szabotázsra
Máig nem derült rá fény, kik szennyezhették szándékosan a Druzsbán nyugat felé szállított oroszországi kőolajat 2019 áprilisában. Először Fehéroroszországban észlelték a normális szint 20-30-szorosát elérő szennyezést. A vegyészek kiderítették, hogy szerves klór tartalmú anyagok kerültek a vezetékbe, amelyet aztán le is kellett állítani. A szabotázs következtében 4,3 millió tonna olaj vált használhatatlanná.
Műszaki paraméterek: a legnagyobb acélcső átmérő: 1220 milliméter. A rendszer hossza 3800–5100 kilométer. Ezzel a világ egyik legnagyobb csővezetékrendszere. Elméleti kapacitása meghaladja az évi 100 millió tonna kőolajat. Összesen 46 szivattyúállomás, 38 kisegítő szivattyú áll rendelkezésre. Az újabb adatok szerint csökkent a szállítási képesség évi 59–69 millió tonnára. A kőolajat raktározó tartályok befogadóképessége 1,5 millió köbméternyi olaj. A Druzsba tulajdonosai: Oroszországban a Transznyefty, Fehéroroszországban a Gomeltransznyefty, Ukrajnában az Ukrtransznafta, Lengyelországban és Németországban a PERN, Magyarországon a Mol csoport, Szlovákiában a Transpetrol, Csehországban a Mero.
Ajánlott videók
Budapest–Belgrád: Lehull a lepel a vasúti gigaprojektről, két időpontban lesz a start – elárulta a MÁV, mikor érik el a teljes kapacitást
Terminál Plusz, bővítés és üzleti fegyelem: így épül tovább a budapesti repülőtér – exkluzív részleteket tudtunk meg a ferihegyi fejlesztésekről
