Ezért fáj nagyon az ukránoknak, hogy Magyarország blokkolja a 90 milliárd eurós hadikölcsönt: nem tudják megvenni a svédektől a Gripeneket - az oroszok előre szóltak, hogy baj lesz
Az Európai Unió és Magyarország között újabb politikai és jogi vita bontakozott ki az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós (mintegy 35 ezermilliárd forintos) hitelcsomagról. A kérdés középpontjában az áll, hogy a decemberben elfogadott pénzügyi támogatás végrehajtása összekapcsolható-e a magyar energiaellátást érintő fejleményekkel — számolt be róla az Euronews.
Magyarország korlátozza eurómilliárdok eltűnését
Az Európai Tanács elnöke, António Costa levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, felszólítva a magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben az Ukrajnának jóváhagyott kölcsönmegállapodást. A Reuters által ismertetett levél szerint amikor a tagállami vezetők konszenzussal döntenek, az kötelezettséget jelent a végrehajtásra is. Costa hangsúlyozta: egyetlen tagállam sem engedheti meg magának, hogy aláássa a kollektíven meghozott döntések hitelességét, mert az az uniós együttműködés alapelvét sértené.
A magyar kormány ugyanakkor a Barátság kőolajvezeték leállítására hivatkozva blokkolja a hitel kifizetését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álláspontja szerint amíg Ukrajna nem indítja újra a Magyarország felé irányuló olajszállítást, addig Budapest nem támogat olyan uniós döntéseket, amelyek Kijev pénzügyi támogatását szolgálják, így a szóban forgó hitel folyósítását sem. A miniszter közlése szerint nincs műszaki akadálya a kőolaj szállításának, ezért a korlátozást politikai döntésnek tekinti, amely veszélyezteti a magyar energiaellátás biztonságát.
Gripen-flottát szeretnének már látni az ukrán vezetők
Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag körül kibontakozó vita túlmutat a pénzügyi támogatás kérdésén: a háttérben egy lehetséges nagyszabású haderőfejlesztési program, köztük egy jelentős Gripen-flotta felépítése is kirajzolódik. A politikai egyeztetések így egyszerre szólnak uniós döntéshozatali elvekről, energiaellátási vitákról és Ukrajna hosszú távú katonai stratégiájáról.
Kijev a korábbi jelzések szerint a hitel egy részét a svéd gyártású JAS–39 Gripen vadászgépek beszerzésére fordítaná.
Egy 2025. október 22-én aláírt svéd–ukrán szándéknyilatkozat a két ország légierő-együttműködésének elmélyítését célozza, és akár 100–150 darabos flotta felépítésének lehetőségét is felveti a következő évtized során. Ez nem konkrét megrendelés, hanem politikai és ipari előkészítés, amely a pénzügyi, kiképzési és logisztikai feltételek megteremtésére irányul.
A Gripen típust eredetileg arra tervezték, hogy korlátozott infrastruktúra mellett, széttelepített bázisokról is működőképes maradjon.
Rövid kifutópályáról, akár ideiglenes pályákról is üzemeltethető, gyors újrafegyverzéssel és viszonylag alacsony üzemeltetési költséggel. Ez a koncepció illeszkedik ahhoz a hadszíntéri környezethez, ahol a nagy, fix repülőterek sérülékenyek az orosz rakéta- és dróntámadásokkal szemben.
