Ezért fáj nagyon az ukránoknak, hogy Magyarország blokkolja a 90 milliárd eurós hadikölcsönt: nem tudják megvenni a svédektől a Gripeneket - az oroszok előre szóltak, hogy baj lesz
Az Európai Unió és Magyarország között újabb politikai és jogi vita bontakozott ki az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós (mintegy 35 ezer milliárd forintos) hitelcsomag ügyében. A kérdés középpontjában az áll, hogy a decemberben elfogadott pénzügyi támogatás végrehajtása összekapcsolható-e a magyar energiaellátást érintő fejleményekkel — számolt be róla az euronews.
Magyarország korlátozza eurómilliárdok eltűnését
Az Európai Tanács elnöke, António Costa levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, felszólítva a magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben az Ukrajnának jóváhagyott kölcsönmegállapodást. A Reuters által ismertetett levél szerint amikor a tagállami vezetők konszenzussal döntenek, az kötelezettséget jelent a végrehajtásra is. Costa hangsúlyozta: egyetlen tagállam sem engedheti meg magának, hogy aláássa a kollektíven meghozott döntések hitelességét, mert az az uniós együttműködés alapelvét sértené.
A magyar kormány ugyanakkor a Barátság kőolajvezeték leállítására hivatkozva blokkolja a hitel kifizetését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álláspontja szerint amíg Ukrajna nem indítja újra a Magyarország felé irányuló olajszállítást, addig Budapest nem támogat olyan uniós döntéseket, amelyek Kijev pénzügyi támogatását szolgálják, így a szóban forgó hitel folyósítását sem. A miniszter közlése szerint nincs műszaki akadálya a szállításnak, ezért a korlátozást politikai döntésnek tekinti, amely a magyar energiaellátás biztonságát veszélyezteti.
Gripen-flottát szeretnének már látni az ukrán vezetők
Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós (mintegy 35 ezer milliárd forintos) uniós hitelcsomag körül kibontakozó vita túlmutat a pénzügyi támogatás kérdésén: a háttérben egy lehetséges nagyszabású haderőfejlesztési program, köztük egy jelentős Gripen-flotta felépítése is kirajzolódik. A politikai egyeztetések így egyszerre szólnak uniós döntéshozatali elvekről, energiaellátási vitákról és Ukrajna hosszú távú katonai stratégiájáról.
Kijev a korábbi jelzések szerint a hitel egy részét a svéd gyártású JAS–39 Gripen vadászgépek beszerzésére fordítaná.
Egy 2025. október 22-én aláírt svéd–ukrán szándéknyilatkozat a két ország légierő-együttműködésének elmélyítését célozza, és akár 100–150 darabos flotta lehetőségét is felveti a következő évtized során. Ez nem konkrét megrendelés, hanem politikai és ipari előkészítés, amely a pénzügyi, kiképzési és logisztikai feltételek megteremtésére irányul.
A Gripen típust eredetileg arra tervezték, hogy korlátozott infrastruktúra mellett, széttelepített bázisokról is működőképes maradjon.
Rövid kifutópályáról, akár ideiglenes pályákról is üzemeltethető, gyors újrafegyverzéssel és viszonylag alacsony üzemeltetési költséggel. Ez a koncepció illeszkedik ahhoz a hadszíntéri környezethez, ahol a nagy, fix repülőterek sérülékenyek az orosz rakéta- és dróntámadásokkal szemben.
