Előtérben az osztalékpapírok
A közgyűlési időszak lecsengésével indul az osztalékfizetési szezon, amikor is az utolsó "szelvényes" napra érdemes lesz odafigyelni. A probléma talán inkább csak az, hogy ma még Magyarországon nagyon kevés részvényt érdemes osztalékért vásárolni.
Pedig az osztalékpapírok pont az olyan időszakban válhatnak a befektetők kedvenceivé, mint a mostani. A jelentős tőkekivonások ellenére ugyanis pont ezek a cégek tartják árfolyamaikat, igaz, az osztalék eltűnése már meglátszódhat az árfolyamon.
A Standard & Poor's felmérése szerint ugyanakkor egyértelműen jó hatással van hosszabb távon is egy-egy társaság részvényárfolyamára, ha jelentősebb osztalékot fizet ki. Amerikában például a jelentősebb osztalékfizető részvények árfolyama 18,35 százalékkal nőtt tavaly, szemben a nem fizető társaik 13,65 százalékos drágulásával. Tavaly 1745 cég növelte osztalékának mértékét a tengerentúlon, ez 7,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A piaci szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi, sok bizonytalanságot rejtő helyzetben megismétlődhet az, amely az 1930-as és 40-es évekre volt jellemző, vagyis hogy főleg a nagy osztalékot fizető papírokat vásárolják majd a befektetők.
Az áprilisi közgyűlési időszak közeledtével egyébként egyre inkább fókuszba kerültek a magyar részvénypiacon is a magasabb osztalékot nyújtó papírok, s ez főleg abban mutatkozott meg, hogy a jelentősebb árfolyam-korrekció elkerülte ezeket a részvényeket.
A magyar tőzsdén az áramszolgáltató cégek részvényei mellett hagyományosan a Zwack fizet olyan mértékű osztalékot, amely önmagában is hatással lehet az árfolyamra. Az elmúlt évben belépett ebbe a szűk körbe a Matáv is, e részvénynél azonban csak addig tart ez az állapot, amíg egy jelentősebb felvásárlást nem sikerül eszközölnie. Ez egyébként az idén még nem aktuális, hiszen a távközlési cég a montenegrói felvásárlás mellett is tartja részvényenkénti 70 forintos osztalékát. Az idei évben egyébként az Antenna is bekerült az osztalékpapírok közzé, igaz, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. többségében lévő cég a piac magas elvárásait nem teljesítette.
Az E.On-leányok kivonulásával jelentősen lecsökkent az áramszolgáltatók száma, ráadásul a megmaradt három papír közül az idén az Émász nem is fizet osztalékot - nagy meglepetésre. Pedig most még csak 20 százalékos adót kell fizetni a tavalyi osztalék után, ez jövőre már 25 százalék lesz az ez évben megtermelt nyereség után. (A húszszázalékos adókulcsot ugyanis 2005-től emelték 25-re, de az átmeneti időszak miatt a tavalyi évben megtermelt és az idei év végéig kifizetett osztalék még 20 százalékkal adózik.) A magyar piacon is vannak példák arra, hogy a jelentősen eső trend mellett is stabilak maradnak az osztalékpapírok. Az elmúlt héten például a júliustól 70 forintos osztalékot fizető Matáv szinte végig a jelentősen eső árfolyamok mellett is erősödni tudott. Visszatekintve az elmúlt időszak kedvezőtlen időszakára, szintén jó példaként emelhető ki az Elmű, amely folyamatosan tartani tudta árfolyamát, sőt az osztalék közeledtével még emelkedett is egy kicsit.
A mostani záróárakkal, a 7,5 százalékos jegybanki alapkamattal számolva, még mindig érdemes lehet osztalékért részvényt vásárolni. A táblázatunk szerint jó vételnek számít utolsó záróára szerint nem túl likvid Hungagent, illetve az Antenna. Szintén jó az arány az Elmű és a Matáv esetében. Táblázatunkból az is leszűrhető, hogy még nem mindegyik cég tette közzé azt, hogy melyik napon forognak utoljára osztalékkal részvényei, várhatóan azonban ez az időszak a nyár végéig lezárulhat. Tavaly például a Globus volt az utolsó, amely szeptember végén nem készpénzben, hanem részvénynyel fizetett tulajdonosainak.
