Várat magára a CO2-tőzsde
Az idén január 1-jétől az Európai Unió tagállamaiban új korszak köszöntött be a szennyező anyagot kibocsátó gyárak, létesítmények életében: a szén-dioxid olyan termék lett, amellyel jogilag kereskedés folytatható. Az új szabályok értelmében minden szén-dioxidot kibocsátó létesítménynek kvótát osztanak, amelylyel szabadon gazdálkodhat: amennyiben kibocsátása nem éri el az előirányzott mértéket, feleslegét értékesítheti annak, aki az előírt szint túllépésével küzd. Ha pedig lehetséges az adásvétel, felvetődik a kérdés: miért állnánk meg ezen a szinten, miért nem rögtön a leghatékonyabb módszert, a tőzsdei kereskedést választjuk? A feltételek adottak, a kvóták az árutőzsdei termékekhez hasonló jó tulajdonságokkal rendelkeznek, elviekben nemcsak azonnali, de határidős és egyéb származtatott kereskedelmük is megoldható.
A jelenségre több külföldi tőzsde is felfigyelt már, és felkészült a kvótakereskedelemre, itthon azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ugyan készül az új termék fogadására, annak bevezetése azonban a jelek szerint várat magára.
Az indulás egyik evidens feltétele lenne, hogy a szén-dioxidot kibocsátó létesítmények pontosan tudják, mekkora kvótával gazdálkodhatnak; a kvóták leosztása azonban nem történt még meg. Félreértés ne essék, a jelenség nem magyar sajátosság, a legtöbb uniós tagország egy vagy több területen késésben van a felkészülésben. A magyar összkvóta már adott, az azonban, hogy a nagyságrendileg 250 jogosult ebből milyen arányban részesedik majd, még nem.
A tőzsdei bevezetés előkészítése emellett természetesen zavartalanul folyhatna, az érdekeltek ambíciói azonban eltérőek e téren. A Keler és a BÉT javaslatot tett már a kvóták értékpapírrá alakítására, a szakmai koordinátor Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azonban óvatosabb utat kíván bejárni. Mint azt lapunknak a minisztérium illetékese, Faragó Tibor elmondta: sem az EU-ban, sem itthon nincs még tapasztalat arra nézve, hogyan is működik majd a szén-dioxid-kereskedelem, milyen hatása lesz a környezet állapotára. A minisztérium szeretné, ha először egy jól bejáratott rendszer alakulna ki a kvóták leosztására - ezt a későbbiekben a valós felhasználásnak megfelelően alakítják majd -, illetve kiderülne az is, hogy mely felhasználók felé áramlanak a ki nem használt keretek. A kvóták leosztása - mint említettük - még zajlik, de nincs kész az a monitoring és a regisztrációs rendszer sem, amely a későbbiekben a kvótamozgásokat hitelesen rögzítené. Faragó szerint a levegőszennyezési jogokkal való kereskedelem sok veszélyt rejthet magában, és a rendszer még nem készült fel ezek kivédésére. A BÉT álláspontja szerint ugyanakkor a tőzsdei bevezetés csak előnyére válna a kvótarendszernek. A tőzsdei megjelenés nemcsak a kereskedés hatékonyságát növelné, de a szabályozott piac miatt az átláthatóság is biztosított lenne. Arról nem is beszélve, hogy egy speciálisan a kvótakereskedelemre létesített kereskedési és elszámolási rendszer kifejlesztése óriási pénzeket emésztene fel, a tőzsde MMTS-rendszere ugyanakkor alkalmas az új termék befogadására - mondta lapunknak Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. A kereskedés az egyéb eszközöknél bevált gyakorlat szerint közvetítők útján zajlana: a brókercégek hajlanak arra, hogy új termékkel bővítsék palettájukat, és minden bizonnyal alakulnának kifejezetten erre a termékre szakosodott vállalkozások is. A termék a BÉT árupiaci szegmensében forogna, az elszámolást pedig a Keler végezné. Az egyeztetések tehát folynak, a szén-dioxid hazai tőzsdei megjelenése azonban nem idei történet lesz: erkölcsi aggályok állnak szemben a piaci racionalitással. A kérdésre adott válasz azért sem érdektelen, mivel a magyar vállalatok az előzetes számítások szerint nettó eladók lesznek a nemzetközi piacon, a kvótákban rejlő pénzügyi potenciál pedig óriási.
