Zöld utat kapott a BÉT egyesülése

Újraválasztotta Szalay-Berzeviczy Attilát a Budapesti Értéktőzsde elnökévé a társaság közgyűlése által tegnap megválasztott új testület. Emellett a tőzsde 68,8 százalékát birtokló osztrák részvényescsoport mindenben támogatta a tőzsde elnökének jövőt érintő elképzeléseit. Az osztrákok gesztust is gyakoroltak a kisrészvényesek felé az alapszabályban meglévő tőzsdevédelmi passzus önként vállalt szigorításával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi 75 százalékos szavazatarány helyett csak a szavazatok 85 százalékával lehet a BÉT főtevékenységében vagy az ahhoz kapcsolódó kérdésekben (névváltás, eladás) határozni.

Stefan Zapotocky, a bécsi tőzsde elnöke és Szalay-Berzeviczy Attila impozáns terveket tárt a nyilvánosság elé a közgyűlést követően. Elmondásuk szerint olyan régiós tőzsdeszövetség felállítását tervezik, amelyben a nemzeti börzék egy holdingban (Central European Exchange Group) kapcsolódnának egymáshoz, így egységesen tudnának megjelenni a tőkepiacok felé. A stratégia fontos része a nemzeti tőzsdék önállóságának további biztosítása. Mint Szalay fogalmazott: "Nem fognak a tőzsdék a régióban egymást keresztbe tulajdonolni és vásárolgatni egymásból, mert akkor nem lehetne egységet alkotni."

A közgyűlés felhatalmazást adott az árutőzsdével való integráció befejezésére, amelynek eredményeként szeptember végére-október elejére jogilag is rendeződhet az akvizíció. Ehhez lényegében már csak a PSZÁF kilencvennapos eljárását kell megvárnia a feleknek. Azt követően a BÉT négy szekciójában (részvény, derivatív, opciós és áru) folyik majd a kereskedés.

Startra készen áll a BÉT a Keler Rt. megvásárlására is: a közgyűlés zöld utat adott a finanszírozás megszervezéséhez. A közgyűlésen hitelfelvételről döntöttek, bár ez nem jelenti azt, hogy lekerült volna a napirendről a BÉT részvénykibocsátása, ám az IPO-ra a vezetők nyilatkozatai alapján csak a Keler megszerzése után lehet majd számítani.