Euró be, közgazdászok viszlát
Az euró bevezetését követően leginkább a vagyonkezelő, a treasury funkciókat ellátó és az árjegyzők munkahelyei kerülnek veszélybe. A régiós szolgáltatók adott esetben egy helyre - például az anyavállalat székhelyére - vonhatják össze ezeket a funkciókat, míg a magyarországi helyszínen a - primery-dealereknek kötelező - helyi fiókokban csupán saleses kollégák maradnak - vázolta fel lapunk kérdésére Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az euró átvételekor a pénzügyi szférát érintő lehetséges létszámváltozásokat.
Az árjegyzők léte az ÁKK-n múlik, mert a jelenlegi kis sorozatnagyságokhoz több árjegyző kell, mint az eurózónában jellemző ötmillió eurós sorozatok esetében. Ezért a közösségi pénzrendszerhez való csatlakozáskor felmerül majd a kérdés, vajon érdemes-e fenntartani itthon a primery-dealer rendszert; ennek eldöntése szintén a kincstáron múlik.
A külföldi bankházak szerepe az átállás után nem sokat változik, hiszen a JP Morgan - egyszerűen azért, mert rengeteg ügyfele van - most is az egyik legnagyobb árjegyző, pedig nem primery-dealer-tag. A veszélyben lévő állások száma a makroelemzőkkel együtt sem lehet több néhány száznál, ez nemzetgazdasági szempontból elhanyagolható. Egyelőre azonban úgy tűnik, lesz idő a váltásra, mert - a hazai gazdaságpolitikának "hála" - az eurócsatlakozás dátuma egyre messzebb tolódik.
A jelenlegi piaci pörgést a forint erősödése mellett korábban kinyílt kamatolló által generált magas hozamok mellett az állandóan változó hozamok okozzák, ami az állampapír-kereskedőknek nagy bevételt jelent - mondja a külföldi kézben lévő egyik legnagyobb magyar állampapír-kereskedő név nélkül nyilatkozó munkatársa. Amikor a forintárfolyam és a hozzá tartozó alapkamat mozgásai megszűnnek, mindenképpen szűkülni fog a kereskedők játéktere.
Az eurózónában a forintkötvények felára nem lesz majd több a jelenlegi EU-piacra jellemző tíz-húsz bázispontnál. A kötvénykereskedők feje azonban leginkább a hazai politika miatt fájhat, amely eddig az államkincstár révén megvédte a hazai piaci szereplőket a külföldiek kiszorításától. Amíg az elsődleges állampapír-kereskedőknek, a primery-dealereknek fiókot kell fenntartaniuk az országban, és a Budapesti Értéktőzsde MMTS információs rendszerét kell használniuk, addig ez (csekély) korlátot szab a jelenlétüknek.
Kollár László, az Erste állampapír-üzletkötője szerint a jelenlegi rendszer nem szűnik meg, csak valutaváltás lesz, no meg címletcsere a már létező magyar állampapíroknál. Ezzel kapcsolatosan nem félti saját és kollégái állását sem. A külföldi brókerházaktól sem tart, hiszen ők már most is jelen vannak a piacon. Ők bármikor beszerezhetnek államkötvényeket akár primery-dealerként - mint a Citibank és a Deutsche Bank -, akár az elsődleges forgalmazóktól, és árat is jegyeznek rájuk ügyfeleiknek. A nagy amerikai kereskedők, mint a Merryll Linch vagy a Goldman Sachs nem valószínű, hogy idejönnek irodát nyitni az euró bevezetése után, hiszen eddig sem volt szükségük ahhoz, hogy magyar állampapírokhoz jussanak. Sőt, külön OTC-kereskednek velük, mint ahogy itthon is mindenki teszi.
A külföldiek számára az új helyzet semmiben nem fog különbözni attól, mint ami ma Nyugat-Európában van. Az eurózóna jótékony hatása miatt viszont kisebb lesz az árfolyam-ingadozás, emiatt feltehetőleg több magyar állampapírt fognak majd tartani az alapok.
Liener Gábor, a Raiffeisen Bank tresuryosztály-vezetője szerint sem változik meg gyökeresen a helyzet az euró bevezetése után, csupán a piaci aktivitás lesz alacsonyabb a ritka árfolyamváltozások miatt, amely természetesen a magyar állampapír likviditásának csökkenését is jelenti. Biztos viszont, hogy lesz magyar állampapírfelár. A hazai kereskedőknél maradnak a magyar háztartásokból kikerülő ügyfelek, ugyanakkor a külföldi kereskedők talán ügyesebben tudnak majd nagy befektetőket fogni.
A külföldi kézben lévő állampapírokból nem tudjuk, mennyi van a háztartásoknál, mivel nekik a bankok állampapír-állományának terhére adnak magyar befektetéseket, betéteket.
