Forint: széllel szemben is lehet?

Majd mindenki a forint gyengülésének esélyeit latolgatta év eleji elemzésében, néhány bankház pedig ismét a 260 feletti euróárfolyammal riogatta a piacot. A devizapiaci ajánlások másik végleteként a kedvező egyensúlyi mutatójú szlovák korona és a zloty vásárlása szerepelt.

Ha azonban visszatekintünk az elmúlt hét hónap árfolyam-alakulására, és kiszámoljuk az egyes devizák tényleges, euróban mért teljesítményét, az ajánlott befektetéssel pontosan ellentétes eredményt kapunk. A valuták hozamából az árfolyamváltozásból és az egyes devizáknál elérhető kamatnyereségből kiszámolható, mennyivel nőtt a vagyona annak a külföldi befektetőnek, aki euróját az új uniós tagok valamelyikének devizapiacán fektette be. Magyar szempontból megtudhatjuk, megérte-e forintpénzpiaci alapban vagy bankbetétben kamatoztatni pénzünket, esetleg kedvezőbb lett volna-e, ha euróbetétre váltunk. Az árfolyamok euróhoz viszonyított fel-, illetve leértékelődése mellett ehhez az irányadó jegybanki kamatok alapján számolt napi hozammal számolhatunk, amely feltételezi, hogy pénzpiaci alapunk, illetve bankbetétünk ehhez hasonló hozamot produkált.

A hozamok ilyen módon való összevetéséből kitűnik, hogy az év elején alig két hónap alatt négyszázalékos euróhozamot termeltek a visegrádi valuták. Ezt azonban a tavaszi korrekció gyorsan elolvasztotta, sőt a zloty és a szlovák korona április végén már negatív hozamot mutatott. A júniusi élénkülés visszatornázta ugyan a hozamokat két százalék fölé, de a forint kivételével meg is rekedt ezen a szinten. Nem kis meglepetésre azonban a magyar fizetőeszköz júliusban elhúzott a többiektől, és a mostani 245,50-os euróárfolyammal már négy százalék fölötti nyereséget produkált, ez több mint kétszerese a lengyel zloty 2,3 százalékos hozamának. Az eurónál is alacsonyabb kamatot ígérő cseh korona az árfolyam-erősödés következtében 1,6, szlovák társa pedig 1,3 százalékos hozammal "büszkélkedhetett" július 25-ig.

Mindezek fényében elmondható, hogy a forint az idén a legjobban teljesítő deviza volt a régióban, a korábban biztos befutónak számító szlovák korona pedig a legkisebb nyereséget biztosította.

A régió devizái szorosan együtt mozogtak, és minden kétszázaléknyi eltérést általában korrekció követett. Összességében úgy tűnik, az idén a forint és cseh korona defenzív, a zloty és szlovák korona pedig offenzív módon viselkedik.