Új megoldások csalók ellen
A világ egyik legnagyobb kártyakibocsátója, a HSBC bank és az üzleti analitikai megoldások piacán vezető SAS stratégiai szövetséget kötött és közös fejlesztésbe fog, hogy kidolgozzanak egy kifinomultabb, csalásokat gyorsabban és nagyobb biztonsággal felismerő szoftvert - derül ki a lapunkhoz eljuttatott közleményből. A közlemény emlékeztet arra: világszerte évente körülbelül 2 milliárd dollárnyi kárt szenvednek el a bankok és pénzintézetek bankkártyacsalások miatt. Bár az elmúlt évtizedben keményen dolgoztak a csalásokat felismerő és megakadályozó biztonsági eljárásokon, a csalók is lépést tartottak velük.
A HSBC és a SAS közös projektjének célja, hogy kidolgozzanak egy minden eddiginél fejlettebb adatbányászati megoldást, amely ugyanakkor a bankkártyacsalások felderítésére fordított működési költségeket is csökkenti. A SAS és a HSBC együttműködésének másik területe, hogy e technológiát a banki tranzakciókat figyelő rendszerekre is kiterjesszék.
A bankkártyacsalások felderítéséhez és megakadályozásához általában két út vezet: szokatlan eseményeket jelezhet a kártyaadatokat kezelő számítógépes rendszer és a kártya birtokosa egyaránt. A bankok informatikai rendszere akkor riaszt, ha például az előre meghatározott határértéket túllépő tranzakciót indítanak, hiszen a cél az, hogy minden lehetséges módon elkerüljék a nagyobb veszteségeket. Ennél azonban sokkal kifinomultabb műveletek elvégzésére van szükség, hogy felfedezzék a tranzakciók gyakoriságában beálló drasztikus változást, vagy észleljék, ha a bankkártyát hirtelen korábban nem jellemző helyeken vagy célból kezdik használni. A csalásfelderítés és -megelőzés sikerében tehát kulcsfontosságú, hogy a bank nyilvántartási és adatbányászati eszközei nagyon kifinomult elemzéseket is képesek legyenek biztosítani, méghozzá minél rövidebb idő alatt, szorosan összehangolva a banki biztonsági rendszer egyéb elemeivel, például a PIN kód nyilvántartásával - szögezi le a közlemény.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként a kibocsátói üzletágban felmerült kár értéke 204 millió forint volt 2004-ben Magyarországon, a megelőző évhez képest egy százalékkal magasabb. A kár összegének a kibocsátói forgalomhoz viszonyított aránya azonban 0,005-ről 0,004 százalékra csökkent. A jegybank nyilvántartása szerint mind értékét, mind az összes kárhoz viszonyított arányát tekintve a hamisított kártyákkal elkövetett visszaélésekből eredő kár a legnagyobb, 77,5 millió forint. Ellopott kártyákkal 68,5 millió forint kárt okoztak, ezen belül pedig egyre gyakoribb a PIN kódot is igénylő, ATM-ből történő készpénzfelvétel. A e-mail, telefon, internet útján lebonyolított vásárlási forgalomban, a kártya adatainak jogosulatlan felhasználásából eredő kár 13,8 millió forint volt, amely az öszszes kár hét százalékát teszi ki. A 41 millió forintot kitevő (arányait tekintve 20 százalékos), az egyéb kategóriába tartozó kár jelentős része szabályosan igényelt kártyákkal lebonyolított, limit alatti vásárlásokból ered.
A kibocsátói üzletágban leírt veszteség négy százalékkal növekedett 2004-ben, és 197,5 millió forintot tett ki. A veszteség 46 százalékát írták le könyveikben a kibocsátó bankok, 37 százalékát kártyabirtokos ügyfeleikre, 17 százalékát pedig az elfogadó bankokra terhelték tovább.
Az elfogadói üzletágban felmerült 104,4 millió forintos kár - összegét tekintve - fele a megelőző évinek, a forgalom értékéhez viszonyítva 0,002 százalék volt az aránya. A teljes kár 44 százalékát hamisított kártyákkal okozták, összegét tekintve ez 45,9 millió forint volt. Az ellopott kártyák használatából származó kár 38,2 millió forintot, arányát tekintve 37 százalékot tett ki. A hamisított kártyák használatának visszaszorítását célzó csipmigráció keretében a kereskedői elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok 18 százaléka (valamivel több,mint ötezer darab), a bankfióki POS-ok két százaléka volt alkalmas az elmúlt év végén a csip olvasására. Az MNB szerint a migráció ezen fokán még nem érzékelhető a hamisított kártyákkal elkövetett visszaélésekre gyakorolt hatás. A 106 millió forintot kitevő veszteségnek mindössze 2 százalékát viselték az elfogadó bankok, 8 százalékát szerződött kereskedőikre, 90 százalékát pedig a kártyát kibocsátó bankokra hárították át.
