Kevés az alapot áruló ügynök

Míg Nyugat-Európában a befektetési jegyek eladásában nagyobb szerepet játszanak az ügynöki hálózat eladásai, addig Magyarországon az értékesítés döntő többsége bank vagy egyéb pénzügyi intézmény fiókjaiban történik. Itthon eddig legfeljebb biztosítási ügynökökön keresztül lehetett befektetési jegyhez jutni, ebben az esetben azonban muszáj volt valamilyen unit-linked típusú biztosítást is váltani. Ebben a helyzetben teremt új lehetőséget az ING csoport, amely a nehézségek ellenére úttörőként megpróbálja az ügynöki csatornát felhasználni befektetési jegyeinek értékesítésére.

Kicsit több mint egy évvel ezelőtt kezdtük meg az ügynökök általi értékesítést - mondta el a Világgazdaságnak Kovács Zsolt, az ING Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója. Számunkra a jelenlegi szabályok nem okoznak problémát, bár a külföldön bevált belépési díjas termékek jobban motiválhatóvá teszik az értékesítőket, mint a hazaiak. A hatályos törvény miatt minden egyes ügynöknek le kell szerződnie a befektetési jegyek forgalmazását ellátó intézménnyel, ezt a saját csoporthoz tartozó forgalmazó céggel nem rendelkező alapkezelők nem tudják elérni. Nekünk a az ING csoportnál könnyű dolgunk van, mert a forgalmazást végző bank közvetlen szerződést köt a biztosító hálózatába tartozó ügynökgárdával, így lehet több mint 1500 hálózati munkatársunk - magyarázza a vezérigazgató. A magyarországi ügynöki hálózatra egyébként az egész szakma igényt tartana, miután úgy tűnik, hogy a fiókos eladás lassan a határaihoz érkezett. Mivel az alapkezelők nem vehetnek részt a forgalmazásban, forgalmazókat kell megbízniuk, amelyek fiókhálózatuk révén adják el befektetési jegyüket. A törvény szerint csak a forgalmazók (többségük bank vagy értékpapírcég) bízhatnak meg ügynököt, ezért a velük szembeni felelősséget is nekik kell viselniük. Ráadásul a forgalmazó ügynökének nem lehet újabb ügynöke, ezért a biztosítók hálózatainak rendszerét nem használhatják a bankok és a befektetési alapok kezelői. Így le kell mondaniuk egy nagyon fontos csatornáról - a Magyarországon mintegy 6000 főt számláló ügynöki hálózatról.

Az OTP Alapkezelőnél megtudtuk, hogy az ügynökök alkalmazásának fontos feltétele az anyagi érdekeltség megoldása. A befektetési jegyeknél ugyanakkor nem lehet magas ügynöki jutalékot felszámolni, mert az csak a hoszszabb távú befektetéseknél térülne meg az ügyfélnek, mint amilyenek a folyamatos díjfizetésű unit-linked biztosítások. Nyugat-Európában a lakosság nagyobb arányban veszi - általában hoszszú távú befektetésként - a részvénytúlsúlyos alapok jegyeit, amelyek lehetőséget adnak magas ügynöki jutalékokra. Arrafelé más a költségstruktúra is, mert a vásárláskor számolnak fel általában költséget, és nincs beleépítve az egyéb alapkezelői díjakba, mint itthon.

A szakmai egyeztetésről egyelőre nincsenek hírek, de nem elképzelhetetlen, hogy rövidesen lépéseket tesznek a szakmai szervezetek a befektetési termékek értékesítéséből ügynököket kizáró törvénykezés megváltoztatására - tudtuk meg alapkezelői szakmai körökből.

Az Aegon és az Erste Alapkezelőnél megtudtuk, hogy az ügynökök alkalmazását érdekes területnek tekintik, ám amíg a törvényi szabályozás nem változik, nem gondolkodnak az alkalmazásukon. Az Erste Alapkezelő nemrég kezdte meg az értékesítést a postahivatalokon keresztül, amelyek közül országszerte már 190 fiókban lehet befektetési jegyet vásárolni. Az új csatorna tavaly november óta 5,5 milliárd forint friss befektetést hozott.

A Generali alapkezelőjénél megtudtuk, hogy az eddigi zártkörű alapjaik mellett a jövőben nyílt alapok indítását is tervezik.