A két százalékot sem éri el a kielégítési arány
Magyarország a felszámolások számát tekintve a nemzetközi élbolyban foglal helyet, a hitelezők kielégítési aránya azonban még a két százalékot sem éri el. Jogszabályaink tehát nem alkalmasak a fizetésképtelenségi helyzetek megfelelő kezelésére, így az üzleti életben uralkodó morál sem felelhet meg az elvárásoknak. Márpedig a tönkrement cégek és tulajdonosaik jogi védelme annyira gyenge és rosszul szabályozott, hogy a fizetésképtelen cégek újraélesztése szinte még elvétve sem történik meg – sorolja a munkája során tapasztaltakat Jádi Németh Andrea, a Haarmann Hemmelrath jogásza.
Mint mondja: nemzetközi példák lennének – mint a közelmúltban a tőzsdére visszavezetett Parmalat, amelynek reorganizációja egy igazi olasz sikertörténet. Nálunk azonban a tönkrement cégeket nemcsak a tulajdonosaik veszítik el, hanem a hitelezőik is. Ugyanis amikorra Magyarországon a cégek ellen felszámolási eljárás indul, addigra már összes vagyonukat felélik, ezért nem csupán az újraélesztésre, de az üzleti partnerekkel szembeni tartozások legalább részbeni megfizetésére sincs semmi esély.
A helyzet tehát távolról sem rózsás. Az új, egykapus fizetésképtelenségi eljárásnak pedig – amely a felszámolás mellett a reorganizációt valódi alternatívaként szabályozná – még csak a koncepciója létezik. Az ígéretek szerint a legkésőbb 2007-ben bevezetendő új fizetésképtelenségi jogszabály azonban tényleges áttörést jelenthet, hiszen alkalmasnak tűnik arra, hogy a fizetésképtelenség beállta utáni adósi és hitelezői pozíciókat alapjaiban változtassa meg. Ám – s ez nemzetközi elvárás is – a még működőképes társaságokra vonatkozó felelősségi rendszert is szigorítani kellene.
Ezért is van akkora jelentősége a pénzmosási szabályoknak. A szakember felhívja a figyelmet: azonosítási és bejelentési kötelezettség vonatkozik a bankokon kívül a cégekkel bizalmi kapcsolatba kerülő tanácsadókra, s a tulajdonosok „garázdálkodásának” hivatottak véget vetni a cégek „anonimizálását” szankcionáló, újonnan bevezetett szabályok is. A gazdasági társaságokról szóló, számos új jogintézményt tartalmazó törvény – Országgyűlés előtt lévő – tervezete mellett szükség van azonban a bíróságok lényegesen aktívabb, alakító szerepvállalására is. Ez nem véletlen: olyan bírósági gyakorlat kellene, amely megtalálja és bátran meri is alkalmazni a felelősségre vonás jogi alapjait ott, ahol a közember jogellenességet érzékel – szögezi le Jádi Németh Andrea. (VG)


