A parlament kiütötte a tőzsdét
Úgy tűnt, sínen van az MNB kezében lévő Keler-részvények értékesítése, azonban váratlan fordulattal hétfőn törvényben rögzítette a parlament, hogy a jegybanknak legyen az értéktár többségi tulajdonosa.
Politikai döntés miatt nem lesz IPO (tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó részvénykibocsátás) BÉT-papírokból – summázta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a Világgazdaságnak annak következményét, hogy hétfő este a parlament elfogadta azt a tőkepiaci törvényhez beadott módosító indítványt, s ezek szerint a központi értéktárban az MNB-nek 50 százalék plusz egy szavazatnyi közvetlen tulajdonosi részesedése és befolyása kell legyen.
Ezzel ugrott a tőzsde meghirdetett integrációs stratégiája. A tőzsde terveiből annyi már teljesült, hogy a BÁT és a BÉT összeolvadt, az elsődleges kibocsátáshoz azonban a Keler Rt. 53,3 százalékos részesedését kellett volna megvásárolnia a Magyar Nemzeti Banktól. Ehhez kellett volna a részvénykibocsátás. Nyár elején kormányhatározat is született arról, hogy az MNB-vel kötött megállapodás alapján az ÁPV Rt. pályázaton értékesítse a jegybank részesedését a Kelerben a legmagasabb árat kínáló szakmai befektetőnek. Ugyanakkor a BÉT jelezte, hogy élni kíván elővásárlási jogával. Hétfőn azonban éppen ezt a folyamatot gátolta meg a módosító javaslat elfogadása, hiszen lehetetlenné tette a tőzsde terveit. A módosítást négypárti támogatással nyújtották be, ugyanakkor a képviselők szerint egyeztetett szakmai álláspont volt az MNB és a Pénzügyminisztérium között. Igyekeztünk a szakmai szereplők véleményét figyelembe venni – fejtette ki Dancsó József (Fidesz). Az Európai Központi Bank ugyanis évek óta kifogásolta, hogy az elszámolóházi és értéktári tevékenységet eddig nem választottuk szét. A módosítás után ez valóra válhat.
Hónapokon át tárgyaltunk a Keler szétválasztásáról, éppen ezért volt elképesztő, hogy senki sem egyeztette ezt a döntést sem a tőzsdével, sem a Kelerrel – mondta a BÉT elnöke. A terv az volt, hogy a tőzsde vertikálisan integrálja az elszámolóházat és az értéktárat is.
Az utolsó pillanatban azonban meghiúsult ez a variáció, hiszen ha az MNB részesedését az értéktárban törvény rögzíti, akkor az nem eladható, így nem is integrálható. Ráadásul éppen az értéktár hozza a hasznot a Kelerben, az elszámolóház pedig a veszteséget termeli. Úgy tűnik, hogy a módosítás a PM ötlete volt, a jegybank pedig nem ment szembe vele.
Lapunk kérdésére, hogy miért akart korábban megválni a jegybank a részesedésétől, Missura Gábor, az MNB sajtószóvivője elmondta: bár az eladás szempontjából az előző megoldás jobb lett volna, a jegybank számára mind a két megoldás elfogadható.
A Pénzügyminisztériumban lapunknak elmondták, hogy a korábbi kormánydöntés csak lehetőséget és nem kötelezettséget adott az MNB kezében lévő Keler-részvények értékesítésére. Ráadásul úgy vélik, hogy az értéktár olyan hatósági funkciót is ellát, amelyhez szükséges az MNB többségi részesedése.
Nem hivatalosan olyan félelmeket lehetett hallani, hogy esetleg a tőzsde osztrák többségi tulajdonosainak kezében túl sok információ halmozódhatott fel. Már a módosító javaslat indoklásában is az olvasható, hogy ez a megoldás védelmet nyújt az esetleges inkorrekt részvénymozgásokkal szemben, illetve megfelelő lehetőséget teremt az elkövetett jogsértések felderítésére. A Keler idegen kézbe kerülése jelentős adatbiztonsági és üzleti kockázatot hordoz.
Forrás: cégközlés
(2005. november 30-i részvénykönyv kivonat alapján, százalék)
Concorde Értékpapír Rt. 5,07
Erste Bank Befektetési Mo. Rt. 5,84
Erste Bank AG 6,37
HVB Bank Hungary Rt. 25,20
Magyar Nemzeti Bank 6,94
Österreichische Kontrollbank AG 12,50
Raiffeisen Zentralbank AG 6,37
Wiener Börse AG 12,50
Egyéb 19,21
Forrás: cégközlés
(2005. november 30-i részvénykönyv kivonat alapján, százalék)
Concorde Értékpapír Rt. 5,07
Erste Bank Befektetési Mo. Rt. 5,84
Erste Bank AG 6,37
HVB Bank Hungary Rt. 25,20
Magyar Nemzeti Bank 6,94
Österreichische Kontrollbank AG 12,50
Raiffeisen Zentralbank AG 6,37
Wiener Börse AG 12,50
Egyéb 19,21-->
