Adóelkerülésre csábít a nyesz
A kamatadó elkerülésére is lehet használni a – kormányzat tervei szerint január elejétől nyitható – nyugdíj-előtakarékossági számlákat (nyesz) – erősítették meg a Világgazdaság által megkérdezett adószakértők. Legalábbis ez olvasható ki a jelenleg a parlament előtt fekvő pénzügyminisztériumi javaslatból. A szöveg szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki 2007 után kamatadómentesen juthasson megtakarításaihoz, elég három adóévig vezetnie a nyeszt – ez a gyakorlatban akár csupán két év plusz néhány napot is jelenthet. Időközben azonban nyugdíjba kell vonulni, hiszen ilyen számlát nyitni csak aktív korban, róla pénzt adómentesen felvenni viszont csak nyugdíjasként lehet. Az adóelkerülés 2007-ig a mintegy százezres nagyságrendben nyugdíjba vonulókat érintheti.
Nagyobb veszély lehet ugyanakkor – az egyébként egyértelműen adócsalás kategóriájába tartozó – nyugdíjas ismerősnek a nyesz számlájára befektetett megtakarítás. Ez a lehetőség fennáll az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra is, azzal a különbséggel, hogy ott minimum tízéves számlamúlt után lehet csak hozzáférni a megtakarításhoz, és a befektetési stratégiába való beleszólásba az ügyfélnek sokkal korlátozottabbak a lehetőségei, mint a nyesznél, amelynél a lekötött betéttől az államkötvényig sok minden rendelkezésre áll.
Adótanácsadók ugyanakkor üdvözlik a nyeszt, mert az a nyugdíjpénztáraknál vonzóbb megtakarítási forma lehet, amelyhez a pénztári adókedvezményeken felül külön igénybe vehető az évi 100, illetve 130 ezer forintos adókedvezmény. A nyesz gyakorlati előnyei nagyban függnek majd a később, ám még december során kidolgozandó implementációs szabályoktól. Ezekből derül majd ki, hogyan működnek majd és pontosan milyen szolgáltatásokat nyújtanak mellé a pénzintézetek.
A jelenlegi jogszabályok szerint a kamat-, illetve az európai tőzsdei részvényeken realizált árfolyamnyereség-adó 2007. január 1-jétől lép életbe, tízszázalékos adókulccsal. Ez vonatkozik az említett jövedelmek azon részére, amelyek az év során meghaladják az 50 ezer forintos adómentes határt. Ugyanakkor, amennyiben ezen jövedelmek évi mértéke meghaladja a 250 ezer forintos határt, akkor – az eredetileg adómentes – 50 ezer forint is adózik. A kamatadót azonban felülírja a jelenlegi adótörvény értelmében a 2010-ben belépő külön adózó jövedelmek 18 százalékos kulcsa. A nem egészen logikus szabályozáson – adószakértők szerint – a hatálybalépésig még jó eséllyel változtatnak majd.
