Csökkenés helyett nő az osztalék adóterhelése?
Hiba csúszhatott a Pénzügyminisztérium számításába – nyilatkozták adótanácsadók –, mert a 2007-től hatályos tízszázalékos osztalékadó még nem vonatkozik az akkor bevallandó tőzsdei osztalékra, amelyre emiatt nemcsak a jelenlegi 25 százalékos szja-t, hanem az akkortól érvényes négyszázalékos ehót is meg kell fizetni.
Az európai uniós tőzsdei részvények osztaléka után a 2007-től érvényes osztalékadó tízszázalékos szintje helyett – a jelenlegi 25 százalékos adónál is magasabb – 29 százalék lehet a legtöbb kisbefektető adója – erősítették meg a Világgazdaságnak a legnagyobb adótanácsadó cégek. A jelenleg érvényes szabályozás szerint csupán a 2008-as adóévtől kezdve kell tíz százalékot fizetni a tőzsdei részvények osztaléka után. A törvényalkotásba vélhetően hiba csúszott – magyarázzák a szakemberek – hiszen a kormány tőzsdei befektetéseket ösztönző tervei alapján logikátlan, hogy a rájuk vonatkozó adó a csökkentés előtti utolsó évben emelkedjék.
A probléma abból adódhatott, hogy az adott év során keletkezett osztalékot a következő évben fizetik ki, így ez után is a következő évben kell adózni. Jövedelemnek tehát csak akkor számít.
A 2007-es évtől érvényes tízszázalékos osztalékadó a tőzsdei részvények esetében ezért még nem vonatkozhat a 2006-os évben keletkezett osztalékra, így marad a korábban érvényes 25 százalékos adó a 2007 évi kifizetésekre is.
2007-től azonban hatályba lép a külön adózó jövedelmek után fizetendő négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), ezt az előző évben keletkezett, viszont a tárgyévben kifizetett osztalékokra kell alkalmazni. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik az év során 400 ezer forintnál kevesebb foglalkoztatói egészségbiztosítási járulékot fizettek. Ilyen módon 2007-től 29 százalékra emelkedik az osztalékjellegű bevételek után fizetendő adó, amely a támogatandó európai uniós tőzsdei részvényekre is érvényes lesz.
A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint az eho nem jelenti az osztalékadó növekedését, hiszen az a társadalombiztosítási bevételeket érinti. Ezért az uniós tőzsdei részvények után fizetendő osztalékadó 2007 és 2008 között 15 százaléknyit csökken.
A tőzsdei részvényekre 2007-ben érvényes 29 százalékos osztalékadó valóban tévedés lehet – ismerte el ugyanakkor Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a négyszázalékos eho határát jelentő öszszeg olyan magas, hogy az számos kisbefektetőre vonatkozhat. A munkáltatók által fizetett egészségbiztosítási járulékban ugyanis 11 százalékkal képviselteti magát az eho. Ez pedig azt jelenti, hogy a különadózó jövedelmek után fizetendő plusz négyszázalékos ehót csak az évi bruttó 3,6 millió forintot – azaz a durván bruttó 300 ezer forintot vagy a felett – keresőknek nem kell kifizetniük. A szakember a tőke- és egyéb jövedelmekre kivetett, 2007-től érvényes négyszázalékos ehót a 25 százalékos osztalékadó burkolt emelésének tekinti.
