Úgy tűnt, sínen van az MNB kezében lévő Keler-részvények értékesítése, azonban váratlan fordulattal hétfőn törvényben rögzítette a parlament, hogy a jegybanknak legyen az értéktár többségi tulajdonosa.
Politikai döntés miatt nem lesz IPO (tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó részvénykibocsátás) BÉT-papírokból – summázta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a Világgazdaságnak annak következményét, hogy hétfő este a parlament elfogadta azt a tőkepiaci törvényhez beadott módosító indítványt, s ezek szerint a központi értéktárban az MNB-nek 50 százalék plusz egy szavazatnyi közvetlen tulajdonosi részesedése és befolyása kell legyen.
Ezzel ugrott a tőzsde meghirdetett integrációs stratégiája. A tőzsde terveiből annyi már teljesült, hogy a BÁT és a BÉT összeolvadt, az elsődleges kibocsátáshoz azonban a Keler Rt. 53,3 százalékos részesedését kellett volna megvásárolnia a Magyar Nemzeti Banktól. Ehhez kellett volna a részvénykibocsátás. Nyár elején kormányhatározat is született arról, hogy az MNB-vel kötött megállapodás alapján az ÁPV Rt. pályázaton értékesítse a jegybank részesedését a Kelerben a legmagasabb árat kínáló szakmai befektetőnek. Ugyanakkor a BÉT jelezte, hogy élni kíván elővásárlási jogával. Hétfőn azonban éppen ezt a folyamatot gátolta meg a módosító javaslat elfogadása, hiszen lehetetlenné tette a tőzsde terveit. A módosítást négypárti támogatással nyújtották be, ugyanakkor a képviselők szerint egyeztetett szakmai álláspont volt az MNB és a Pénzügyminisztérium között. Igyekeztünk a szakmai szereplők véleményét figyelembe venni – fejtette ki Dancsó József (Fidesz). Az Európai Központi Bank ugyanis évek óta kifogásolta, hogy az elszámolóházi és értéktári tevékenységet eddig nem választottuk szét. A módosítás után ez valóra válhat.
Hónapokon át tárgyaltunk a Keler szétválasztásáról, éppen ezért volt elképesztő, hogy senki sem egyeztette ezt a döntést sem a tőzsdével, sem a Kelerrel – mondta a BÉT elnöke. A terv az volt, hogy a tőzsde vertikálisan integrálja az elszámolóházat és az értéktárat is.
Az utolsó pillanatban azonban meghiúsult ez a variáció, hiszen ha az MNB részesedését az értéktárban törvény rögzíti, akkor az nem eladható, így nem is integrálható. Ráadásul éppen az értéktár hozza a hasznot a Kelerben, az elszámolóház pedig a veszteséget termeli. Úgy tűnik, hogy a módosítás a PM ötlete volt, a jegybank pedig nem ment szembe vele.
Lapunk kérdésére, hogy miért akart korábban megválni a jegybank a részesedésétől, Missura Gábor, az MNB sajtószóvivője elmondta: bár az eladás szempontjából az előző megoldás jobb lett volna, a jegybank számára mind a két megoldás elfogadható.
A Pénzügyminisztériumban lapunknak elmondták, hogy a korábbi kormánydöntés csak lehetőséget és nem kötelezettséget adott az MNB kezében lévő Keler-részvények értékesítésére. Ráadásul úgy vélik, hogy az értéktár olyan hatósági funkciót is ellát, amelyhez szükséges az MNB többségi részesedése.
Nem hivatalosan olyan félelmeket lehetett hallani, hogy esetleg a tőzsde osztrák többségi tulajdonosainak kezében túl sok információ halmozódhatott fel. Már a módosító javaslat indoklásában is az olvasható, hogy ez a megoldás védelmet nyújt az esetleges inkorrekt részvénymozgásokkal szemben, illetve megfelelő lehetőséget teremt az elkövetett jogsértések felderítésére. A Keler idegen kézbe kerülése jelentős adatbiztonsági és üzleti kockázatot hordoz. (LJ)