Nyomás a kontinens biztosítóin
Számottevően megemelkedett az utóbbi években a biztosítási piac tőkeigénye, köszönhetően a szektor egyre gyorsuló globalizálódásának. A folyamat eredményeképpen egyre inkább az angolszász piaci modell jut érvényre a kontinens biztosítóinál. A piac globalizálódása a német biztosítókat a tőkeerős – kiváltképp az amerikai és az angol – versenytársakkal való együttműködésre kényszeríti. Az angol, illetve az egyesült államokbeli biztosítók szerződéseikre leginkább mint pénzügyi befektetésekre tekintenek. Jürgen Fiedler a Handelsblattnak adott nyilatkozatában elmondta, ha a tengerentúli, illetve az angol befektetők eladnak, igyekeznek mindentől megszabadulni, illetve vásárlás esetén mindent megvesznek.
A kontinentális országokban – Német-, Franciaország – ezzel szemben jelentős hangsúlyt kap az üzleti eredmény maximalizálása, a lehető legnagyobb profit elérése az átstrukturálás, illetve a személyi költségek leredukálása révén.
Peter Schimanowski, a kölni egyetem aktuárius professzora szerint a legnagyobb biztosítók, mint az Allianz, a zürichi biztosító, a Gerling, a Gothaer és a HDI hamarosan az angolszász modell útjára lépnek. Az eddigi folyamatok eredménye, hogy amerikai mintára a szerződésekből a káresemény elve fokozatosan kiszorul a követelésigénylés elvének növekvő jelentősége miatt. Vagyis a káresemények bekövetkezésekor csak abban az esetben fizetnek a biztosítótársaságok, ha az ügyfél igazolja követelése jogosságát. A szerződések módosulása mögött kíméletlen üzletpolitikai megfontolások rejtőznek. Ennek következménye: a káresemények utáni kifizetéseket alapos vizsgálat előzi meg, illetve a térítéseket redukálni igyekeznek a biztosítók.
Martin Bernisch, az Allianz szóvivőjének elmondása alapján a legnagyobb európai biztosító az ügyletek értékelését biztosításmatematikai módszerekkel a bevételek és a kockázatok kölcsönös mérlegelésével végzi el. Ennek konzekvenciája, hogy az Allianz már nem fogadja el ügyfelének az összes jelentkező vállalatot. Bernisch kiemelte, a biztosítási kockázatok megugrottak a globalizáció fokozatos elterjedésével. Az ágazat helyzetét külön nehezíti a természeti katasztrófák utóbbi években egyre gyakoribb pusztítása és az ezzel párhuzamosan megemelkedő kockázatok. Mindezen tényezők olyan változásokat generáltak a biztosítási szektorban, hogy manapság egy biztosítótársaságnál elengedhetetlenné vált a modellszámítások, katasztrófaszimulációk, a kockázatbecslések használata. Az angolszász modell alapján a biztosítási üzletág nem lehet kizárólagos bevételi forrás. A világméretű viszontbiztosítás az Allianz 11,4 millió darab részvényének összesen 560 millió eurót jövedelmezett. A Münchener Rücknél a versenytárs kiemelkedő nyereségét úgy kommentálták, hogy mintegy 5 százalékos Allianz-részesedéssel a kezükben jobban éreznék magukat.
Az elemzők nem mennek el szó nélkül a globalizáció hátrányai mellett sem, e szerint a biztosítóknak pótlólagos pénzügyi eszközöket kell szabaddá tenniük. A biztosítótársaságok ugyanis kénytelenek követni a multinacionális vállalatok globális elhelyezkedését, amely rendkívül megemelte a szektor tőkeigényét. A tőke a strukturális, személyi változások mellett mindinkább a zavartalanul működő információáramlást sürgeti. A rendszer kizárólag globális összeköttetésben tud működni, kiegészítve az információ és a kommunikációs technológiába való befektetésekkel. Az elemzők szerint a világszerte jól működő biztosítók 70-80 százalékát egységes kommunikációs technológia határozza meg. A kölni székhelyű Gerling a globális piacra való lépését információtechnológiájának kiszerződtetésével oldotta meg. A Gerlig 300 millió euró értékű, 7 éves lejáratú szerződést kötött a Siemensszel, amelynek révén ezentúl kizárólag a biztosítási üzletágra kell koncentrálnia. A szektorra fokozatosan a költségcsökkentésre irányuló nyomás nehezedik.
