Tombol az őrület!
Impozáns növekedést tudtak felmutatni az idén a hazai befektetési alapok – nettó eszközértékük január–november között 76 százalékkal, 1873 milliárd forintra nőtt –, s annak ellenére sincs szégyenkeznivalójuk, hogy az elmúlt két hónap már szerény lemorzsolódásról árulkodott. Az ősz egy részét jellemző részvénypiaci lejtmenet, illetve állampapír-piaci hozamemelkedés ugyanis a befektetési alapokra is rányomta bélyegét, s mint ahogy lenni szokott: a befektetők ezúttal is későn reagáltak. A hosszú – azaz három évnél hoszszabb hátralévő futamidejű – kötvényalapokat éppen a harmadik negyedévben fedezték fel, ennek hátterében a kiugróan jó visszamenőleges hozamok húzódtak meg. S ugyancsak július–szeptember között irányították át pénzeiket a kockázatosabb vegyes és részvényalapokba, s a döntéseknél ez esetben is a múltbeli hozamok bizonyultak meghatározónak.
A befektetési jegyek értékének csökkenését látva azonban az elmúlt hónapokban többen megijedtek, s az elvándorlás mellett döntöttek – mutatott rá Temmel András, a Bamosz főtitkára. A befektetők mozgását jól mutatja, hogy október–novemberben közel 90 milliárd forinttal csökkent a kötvényalapok vagyona, míg a pénzpiaci alapok – amelyek októberben még 11 milliárd forintos vagyonnövekedést tudtak elkönyvelni – az elmúlt hónapban szintén eszközértékük mérséklődésével szembesülhettek. Igaz, esetükben mindössze hatmilliárd forinttal apadt az összesített vagyon. Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy a pénzpiaci alap kategóriáján belül a legrövidebb futamidőt képviselő likviditási alapok vagyona 9,4 százalékkal nőtt, s hasonló tendencia figyelhető meg az euróövezeti pénzpiaci alapoknál is. Amennyiben az év utolsó hónapja nem hoz kamatemelést, akkor a jelenlegi szinteken stabilizálódhat az állampapíralapok vagyona – véli Temmel András.
Az ingatlanalap-őrület ugyanakkor novemberben sem csillapodott, s úgy tűnik, az állampapíralapokból kiáramló pénzek egy része is idecsoportosult. Novemberben 29 milliárd forint választotta célpontjául ezt az alaptípust, ennek köszönhetően immáron 330 milliárd forinthoz közelít a konstrukciók összesített vagyona, a nemzetközi átlagnál jóval nagyobb, 17,5 százalékot kihasítva a hazai befektetésialap-piacból. Kérdés azonban, hogy a kisbefektetők tisztában vannak-e azzal, hogy az ingatlanalapok teljesítményét az állampapírok is befolyásolják. A konstrukciók vagyona az idén már 230 százalékkal gyarapodott, ám a friss tőkét ugyanilyen gyorsasággal korántsem tudták elkölteni az alapkezelők, így ingatlan helyett állampapírt vásároltak – magyarázta a Bamosz főtitkára. Az alapok ingatlankitettsége nem éri el az 50 százalékot, azaz november végén az ingatlanalapok vagyonából mintegy 170 milliárdot állampapírok tettek ki. Ez pedig nem csekély, főként, hogy az állampapír-piaci hozamemelkedés alól az ingatlanalapok sem tudják kivonni magukat. Az elkövetkező hónapokban mindenesetre kiderül, hogy az elmúlt időszakot milyen teljesítménnyel vészelték át az ingatlanalapok, ám mint Temmel András megjegyezte: az ingatlanhányad miatt ezen konstrukciók még mindig egy kiegyensúlyozottabb teljesítményt mutathatnak fel a kötvényalapoknál, s ez vonzó lehet a befektetőknek.
