Lakáslízing kontra devizahitel?

A lakáslízing szegmensébe újonnan belépők – így a CIB Ingatlanlízing, a HVB Leasing és a BG Magyarország Lízing is – elsősorban a svájcifrank-alapú termék térnyerésével kalkulálnak az új portfólió tekintetében, ez egyébként megegyezik a banki hiteltermékek és a lízingpiac szokásos devizanemével. A hitelekhez képest ugyan 1-2 százalékponttal nagyobb kamatteherre számíthatnak az érdeklődők (svájcifrank-alapú finanszírozásnál ez 6-7 százalék körül alakulhat), ám ez a havi törlesztésekben csak néhány ezer forintos pluszterhet jelent a jelzáloghitelhez képest. A folyamatos piacnövekedés, a termék újszerűsége, valamint a jelzáloghitelhez képest magasabb finanszírozási kockázatok miatt a CIB Lízing szerint rövid távon nem csökkennek a kamatok, azonban néhány év alatt akár mérséklődés is elképzelhető.

A lakáslízinget általában svájci frankban igénylik az érdeklődők, ennek éves kamata 7,04 százalék – számolt be eddigi tapasztalataikról Tomcsányi Gábor, az OTP-SCD Lízing Rt. vezérigazgatója, s hozzátette: a kereskedelmi bankoknál elérhető deviza-lakáshitelek és az önerő nélküli lakáslízing díja között nincs szignifikáns különbség.

Tölgyes László, a BG Magyarország Lízing vezérigazgatója szerint a kamatkülönbözet a hitel- és lízingtermékek között szűkülhet, ám véleménye szerint hosszú távon sem tűnik el, hiszen a magasabb finanszírozási arány miatti kockázati felárat kompenzálni kell a magasabb kamattal. A kamat alakulása nem elsősorban a versenytársak számától, hanem a piaci folyamatok alakulásától függhet – vélik az OTP-SCD Lízingnél –; a leendő ügyfeleknek fontos az is, hogy a lízingcég mögött biztos hátterű, tőkeerős, megbízható pénzintézet álljon.

A lakáslízing egyik előnyeként a gyors ügyintézést említik a piaci szakértők. Tény, az akár két hónapos átfutású banki hitelekhez képest gyorsabb ügyintézésre számíthatnak az ügyfelek. A CIB Ingatlanlízingnél a hitelbírálat a dokumentáció beadását követően 1-2 munkanap, a BG Lízingnél pedig két héten belül utalják a kölcsönt. Az OTP-SCD Lízingnél a bírálat és a folyósítás átlagos átfutási ideje 3-4 hét, ez azonban az idén tovább csökkenhet.

Felvetődik a kérdés, hogy a lakáslízinget igénybe vevők esetében is hasonló „felhígulással” kell-e számolni, mint amely jelenleg az autófinanszírozást jellemzi. Tölgyes László szerint ez a probléma a lízinget igénybe venni kívánó, jó bonitású ügyfélkör esetleges szűkülését követően kerülhet előtérbe a későbbiekben, de megfelelő kockázatkezelési technikával megelőzhető az előre kalkulált mértéken felüli hitelezési veszteség, míg mások szerint két-három év elteltével a finanszírozási oldalon jelentkezhetnek nehézségek. Az önerő nélküli lízingkonstrukció éppen akkora kockázattal jár, mint bármelyik, a piacon megtalálható bankhitel, így a lízingben gondolkodók előre kalkulálható kockázati tényezőkkel számolhatnak – fogalmaztak az OTP-SCD Lízing Rt.-nél. A lakáslízing futamideje alatt a lízingbe vevő mindvégig vételi joggal rendelkezik, és ezt a szerződéskötéstől számított harmadik évtől bármikor gyakorolhatja. A lízingcégek számos megoldást kínálnak az ügyfelek számára az esetleges pénzügyi zavarok áthidalására is: az OTP-SCD Lízing Rt. az első három hónapi lízingdíjat óvadékként kezeli, amely negyedévig biztonságot nyújthat az anyagi problémákkal küzdő ügyfelek számára. A díj fizetése ezt követően – egyedi elbírálás alapján – átütemezhető, avagy a lízingcég haladékot is adhat. Az OTP-SCD lehetővé teszi azt is, hogy a lízingelő – csakúgy, mint a lízingelt gépjárművek esetén – értékesítse a szóban forgó ingatlant.

A kereslet alapján jól látható, hogy az önerő nélküli lízing kedvezően hat az ingatlanpiacra, hiszen megjelentek azok az ügyfelek is, akik más módon nem jutnának lakáshitelhez. Ám mint egyes piaci szereplők kiemelték: tekintettel arra, hogy a finanszírozók döntően az új lakások finanszírozásával indulnak, a lízing közvetlenül az új építésű lakások piacára gyakorol majd kedvező hatást.