Magyarország régióelső tőkekivitelben

Jóllehet Magyarország belátható időn belül nettó tőkeimportőr marad, a működőtőke-export jelentősége várhatóan tovább növekszik – szögezte le a Világgazdaságnak Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. Egyes nagyvállalatok regionális akvizíciós terveinek ismeretében 2006-ban is jelentős lehet a magyar vállalkozások tőkekivitele, ha a magyar cégek sikerrel járnak a vállalatértékesítési tendereken – tette hozzá.
A tavalyi esztendő eddig ismert adatai alapján (az év egészéről csak tavasszal kaphatunk képet, akkor jelennek meg a tőkeáramlási statisztikák) akár rekord közeli tőkekivitel is lehetett 2005-ben. Az tény, hogy a magyar vállalkozások már az első fél évben 1153 millió euró értékű közvetlen tőkebefektetést hajtottak végre külföldön, tette hozzá Garamhegyi. Egy évvel korábban (2004-ben) ez az adat 856 millió euró volt (akkor annak jelentős részét a Mol slovnaftbeli részesedésének növelése adta). A külföldön működő magyar tőke állománya 2005 második negyedének végén így 5,6 milliárd eurót tett ki, s ez továbbra is a legmagasabb a régió országai között.
Az 1990-es években a működő tőke beáramlása mellett a tőkeexport egyáltalán nem volt számottevő, az elmúlt években azonban már magyar vállalatok is több milliárd euró értékben hajtottak végre külföldön közvetlen tőkebefektetéseket. Az elmúlt évek legfontosabb tőkeexport-tranzakciói a Mol, az OTP, a Matáv nevéhez fűződnek elsősorban. Eddig a magyar vállalatokra elsősorban a regionális terjeszkedés volt jellemző, de a következő években a magyar tőkeexport egyik fő irányát az a tendencia határozhatja meg, hogy a magas élőmunka-igényű, alacsony hozzáadott értéket előállító, összeszerelő jellegű termelési tevékenységeket fokozatosan az alacsonyabb bérszínvonalú, jelentős szakképzetlen (esetenként szakképzett) munkaerő-tartalékkal rendelkező kelet-európai vagy távol-keleti országokba helyezik át – prognosztizálta Garamhegyi Ábel. (NVZs)