A BÉT-re is kihathat az olajár
Annak ellenére, hogy a térség tőzsdeindexei kisebb emelkedést mutatnak, úgy tűnik, hogy a nagy külföldi alapok viszik ki a pénzüket a régióból. A JP Morgan három nap alatt a térségben befektetett tőkéjének 10 százalékát vitte el – mondja Moró Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. nemzetközi tőkepiaci elemzője. Ez összesen 150 millió dollárt jelent, a magyar tőkepiacról ezen belül mintegy 20 millió dollárt vittek el. Az elemző szerint a fő ok az olaj árának csökkenése, meglepően szoros ugyanis a korreláció az olaj árváltozása és a regionális indexek változása között. A BUX például szorosabb együtt mozgást mutat az amerikai kőolajszektorral, mint például az orosz RTS indexe. Az olaj ára pedig folyamatosan csökken. A brent például kedden 59,52 dolláron zárt, szerdán napközben pedig 57,5 dolláron állt. Ha az ár a fontos technikai szintnek számító 55,40 dollár alá megy, akkor 40 dollárig valószínűleg nem lesz megállás – vélik az elemzők.
A budapesti részvénypiac még mindig olcsónak számít a környező országokhoz képest, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a BUX beszorult egy sávba, amelyből egyelőre nem tud kikerülni. Ha viszont az olajjal valóban olyan szorosan korrelálnak az árfolyamok, hamarosan jelentősebb áresésre lehet számítani egyes piaci vélemények szerint.
A régióból eddig egyedül Magyarországon fejeződött be a gyorsjelentési szezon, máshol még épp hogy elkezdődött, Nyugat-Európában pedig még a tőzsdecégek közel fele nem jelentett. Abból, ami eddig nyilvánosságra került, az látható, hogy a magyar cégek tipikusan úgy viselkednek, mint az adott európai szektor – mondta lapunknak Zékány András, az ING elemzője. Bár az immár regionális tényezőnek számító OTP számai jók lettek, egyre csökkenő marzsokkal működik, csakúgy, mint európai szektortársai – magyarázta. Különbség, hogy másutt a bankpiac sokkal szegmentáltabb, mint Magyarországon: az OTP ezért teheti meg, hogy egyes termékeknél 100-120-150 bázispontos felárat alkalmaz a versenytársakhoz képest, és még így is piacvezető maradhat – tette hozzá Zékány András.
A magyar olajszektor egyedüli képviselőjére, a Molra szintén ugyanaz jellemző, mint a külföldi versenytársakra: a dízel profitabilitása nő, míg a benziné csökken. Csökken a kitermelés is, a fejtörést pedig – csakúgy, mint külföldön – az okozza, hogy miből pótolják majd a kitermelt mennyiséget, lehetőleg minimális befektetéssel. A külföldi elemzők tartásra javasolják a térségbeli olajpapírokat.
A gyógyszeripari részvények közül – csakúgy, mint a versenytársak esetén – a leggyorsabban növekvő gyógyszerpiacra, Oroszországba szállító cégek mutatják a legdinamikusabb növekedést. A távközlési terület „egykéje” a többi szereplőhöz hasonlóan azzal küzd, hogy milyen szolgáltatásbeli fejlesztésekkel lehetne növelni a profitot. Ennyiben a Magyar Telekom pozíciója a külföldi cégeknél valamelyest kedvezőbb, hiszen – tanulva például a Deutsche Telekom hibáiból – már egy sikeres működési modellt alkalmazhat – véli Zékány András.
Szerdán az MTelekom és a Mol egyaránt 0,4 százalékot erősödött, a Richter 0,2 százalékot emelkedett, az OTP pedig stagnált. A nap nyertese a likvid papírok közül az Egis volt, amely 3,6 százalékot nyert.
