Eshet a forint, ha a Fed emel

Az év kezdete óta a forint árfolyama igen szűk, mintegy másfél százalékos sávban mozog – mondta a Világgazdaságnak Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője. A magyar deviza euróval szembeni jegyzése csütörtök délután 251,10 körül mozgott. Az enyhe erősödést a zloty felértékelődése eredményezhette, de kismértékben benne van az is, hogy a januári infláció a vártnál kicsit magasabb, 2,7 százalékos lett – véli az üzletkötő.

A forint árfolyamát két lényeges tényező gyengíti. Az egyik a makrogazdaság állapota: az ország helyzete nem éppen rózsás sem az államháztartási hiány, sem a külkereskedelmi mérleg tekintetében. A tenyereket az is megizzasztja, hogy a nagy minősítő cégek folyamatosan vagy már leminősítették Magyarországot, vagy – nyilatkozataik alapján – erre készülnek. A másik gyengítő tényező a közelgő választás: az ilyen események a régióban általában bizonytalanságot okoznak, ott van példaként a zloty reagálása a lengyelországi előre hozott választásokra.

Az egyetlen tápszer, ami a forintot erősíti, a vonzó magyarországi kamatszint. A visegrádi országok közül a 6 százalékos hazai alapkamat (2,7 százalékos infláció mellett), az éven belüli állampapírok 6, az éven túliak 6,5 százalék körüli hozama ugyanis vonzó befektetési lehetőséget kínál a tőkének.

Ez volt az oka annak, hogy tavaly gyakorlatilag egész évben erős volt a forint – mondja Misik Sándor. A magas hozamok bevállalhatóvá teszik az árfolyamkockázatot.

Mi történik viszont akkor, ha az amerikai Fed elnöki székébe nemrég beült Ben S. Bernanke drasztikus kamatemelésre szánja el magát? Az elnök ugyanis kongresszusi meghallgatásán inflációs félelmekről és emiatt a jelenleg 4,5 százalékos kamatszint emeléséről beszélt. Ha ez megtörténik, akkor a dollár erősödik, a befektetők amerikai állampapírt vásárolnak – többek között abból a pénzből, amit a magyar papírokból kivonnak. Ha a kamatok különbsége – az Egyesült Államok javára – 1-1,5 százalékra emelkedik, akkor nem nagyon lesz befektető, aki ezen a kockázati szinten továbbra is a magyar adósságot akarná finanszírozni.

Annak azonban, hogy ez megtörténjen, kicsi a valószínűsége – vélekedik Misik Sándor. Inkább arra lehet számítani, hogy a Fed tavaszig 50 bázispontot emel. Vannak „természetes”, piaci alapú gyengítő tényezők is: a vártnál rosszabb decemberi működőtőke-beáramlás például lehúzta a dollárt. Emellett az MNB-nek jelentős az eurótartaléka, így egy nagyobb gyengülési hullámot is ki tud védeni – mondja az üzletkötő. A legvalószínűbb az, hogy a választásokig már nem történik semmi a forintpiacon, a befektetők kivárnak – foglalta össze Misik Sándor.