Sarokba szorítják a hipermarketeket!

A megrendelési erejükkel visszaélő nagy áruházláncok nem tudják megtenni a hitelbiztosítók ügyfeleivel, hogy csak hosszú idő után fizessenek, mert könnyen lekerülhetnek a biztosítható vállalatok listájáról. Ebben az esetben ugyanis nem csupán egy beszállítót veszítenének el, hanem több tucatot, esetleg százat is – mondja Varga Gábor, a hazai működésének 10 éves jubileumát ünneplő Euler Hermes hitelbiztosító igazgatósági tagja. Van olyan ügyfél, aki ezért számlájára rápecsételi hitelbiztosítója nevét.
Az eredeti biztosítási konstrukciókkal szemben (díjfizetés-kártérítés) ma nem csak a hitelbe vásárló, majd nem fizető ügyfelek kinnlevőségeit fizetik a hitelbiztosítók, hanem komplett behajtási szolgáltatást és kockázatkezelést is nyújtanak - mondják a szakemberek. Ma egy kiterjedt, több tíz, esetleg százezer céget tartalmazó adatbázis alapján ismerhető a cégek fizetési jellemzője – mondja Varga Gábor. Leendő ügyfelünk vevőinek kockázatosságáról ezért a szerződés aláírása előtt nem szoktunk nyilatkozni. Utána azonban szorosan együtt kell működnünk, hiszen amelyik cég hitelét nem fedezzük, arról máris tudható, hogy nem fizet jól. Ha egy vállalat elkezd csúszni a fizetéssel, utána lehet nézni, vajon ezt egy másik ügyfelünkkel is megteszi-e. Ha igen, akkor mire kettőig számolna, elveszíti a szállítóit, hiszen olyan céget nem biztosítunk, amelyik nem fizet - tette hozzá.
Tavaly közel húsz százalékkal bővülhetett a hazai hitelbiztosítási piac, folytatva ezzel korábban követett növekedési trendjét – állítják a legnagyobb szereplők. Ugyanakkor van még mit behozni, mire Magyarország a nyugati országokra jellemző biztosítottsági lefedettséget eléri. A legnagyobb hazai szereplő Euler Hermes becslése szerint a célcsoportnak számító magyar közép- és nagyvállalatok körében 2-3 százaléknyi lehet a biztosítottak száma. Ugyanez az arány Ausztriában 20 százalék körüli, Németországban pedig 30 százalék felett van.
Varga Gábortól megtudtuk, az európai uniós csatlakozás óta megnőtt a károk száma, amit a tavalyi magas, több mint 12 ezer magyarországi csőd száma is illusztrál. Az Euler Hermesnél 2005-ben közel kétszer annyi kárkifizetés történt, mint egy évvel korábban, 67 százalékos kárhányaduk pedig több tíz százalékkal múlja felül a nyugati országokra jellemző arányt. Mivel a hitelbiztosítók első kézből értesülnek a nem, vagy nehezen fizető vállalatokról, megbízható adatokkal rendelkeznek egyes iparágak fejlődési tendenciáiról. 
A felszálló ágban lévő iparágakban időben fizetnek a cégek, ezért onnan nem nagyon érkeznek ügyfelek. Viszont a kis tőkeerejű, lehanyatlóban lévő ágazatokból özönlenek a biztosításra vágyók. Az Euler Hermes tapasztalatai szerint Magyarországon a világon mindenütt rizikós kiskereskedelmi és építőipari szektorokon kívül kockázatos a fuvarozás-logisztikai, az élelmiszeripari, és a vegyipari ágazat. A hazai fuvarozó vállalatokat korábban nem engedték külföldre, ezért a határok megnyitásakor óriási, tőkeerős ellenfelekkel kellett felvenniük a versenyt. Tőkéjük jellemzően alacsony, ezért az üzemanyagot csupán hitelbe tudják felvenni, ami a hitelbiztosítókhoz hajtotta az őket kiszolgáló üzemanyagtöltő társaságokat.
Az élelmiszeripar hazánkban főként az utolsó években, és az európai uniós csatlakozással került nehéz helyzetbe. Itt is kevés a tőkeerős cég, ezért jellemzőek a hosszú tartozások, és sajnos sok a csőd is. Hasonló a vegyipar is, azzal a különbséggel, hogy itt kevés, ám nagyméretű magyar (főként műanyag) alapanyagot gyártó cég rengeteg kisebb feldolgozónak szállít, néha több milliárdos kintlevőséggel. A nehezen fizető ügyfelek elleni védelemül ők is a hitelbiztosítót választják.
Az 1996-től biztosítási alkuszként, ám tavaly január óta biztosítói fiókként működő Atradius az élelmiszeriparban és az építőiparban tapasztalt komoly fizetési nehézségeket 2005-ben. A cég fiókká alakulása óta a korábbi tevékenységével elért ügyfeleinek számát egy év alatt megkétszerezte. Szabó C. Mikael, a hazánkban 1990-óta céginformációs és követeléskezelő szolgáltatást végző Coface magyarországi fióktelepének ügyvezető igazgatója szerint a 2006-2007-es években elkerülhetetlen a csődhullám. Ez főként az élelmiszeriparban, az építőiparban, a textiliparban és a kiskereskedelemben fog bekövetkezni.
Elég, ha arra gondolunk – mondja a szakember –, hogy Ausztriában mintegy 400 ezer vállalat kétszer akkora GDP-t termel, mint a magyarországi 800 ezer cég. Ráadásul a fejlettebb Ausztria uniós csatlakozásakor 70 ezer cég tűnt el, miközben itthon 2005-ben a fent említett, mintegy 12 ezer.
A hazai piacon második helyezett Magyar Exporthitel Biztosítótól Dercze Zoltán biztosítási igazgató elmondta, hogy az említett nehéz helyzetű ágazatok mellett 2005-ben javulást tapasztaltak a korábbi években csődöktől hangos mezőgazdaság területén. A hitelbiztosítás világpiacon három nagy szereplő osztozik. 2004-ben 18 százalékot képviselt a francia Coface, 34 százalékkal piacvezető volt az – Allianz csoporthoz tartozó – Euler Hermes, és 21 százalékot ért el az Atradius. Hazánkban kiegészíti őket a Mehib, amely főként az általuk nem biztosított országokra, és a kisebb vállalatokra koncentrál.
A magyar piacot közel 65 százalékkal vezeti az Euler Hermes, őt követi mintegy 18 százalékkal a Mehib, 9 százalékkal az Atradius és 7 százalékkal a Coface. A hazai piac szerény: összesített díjbevétele nem éri el a négymilliárd forintot, és együttesen sem jelent 450-500 szerződésnél többet, ám a biztosítók által előrejelzett évi 10-15 százalékos növekedéssel számolva tíz éven belül megközelíthetjük a nyugat-európai szintet. (TP)