BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tizenötödször is emelhet a Fed

A nemzetközi pénzpiaci szakértők szinte egyöntetűen úgy vélik, hogy a Fed e hét elején esedékes ülésén további 25 bázispontos kamatemelésről dönt. Az eurózónában viszont májusig nem valószínűsítenek alapkamat-emelést.

Nem csupán a szakértők elemzései prognosztizálják az amerikai irányadó kamat emelését, a piac is egyértelműen jelzi ezt, ugyanis emelkednek a hosszú lejáratú kötvények hozamai. A benchmarknak tekintett tízéves amerikai hozamszint 4,68 százalékról 4,74 közelébe emelkedett a múlt héten. A Federal Reserve nyílt piaci bizottsága (FOMC) ülése utáni döntés holnap este negyed tízre várható. A befektetők szinte biztosra veszik, hogy a Ben S. Bernanke elnök által első alkalommal vezetett ülésen a Fed újabb 25 bázispontos kamatemelésről határoz, amely egymást követően a tizenötödik, és az irányadó kamat 4,75 százalékra emelkedik.

A szakértők nem annyira a kamatemelést tartják figyelemre méltónak, hanem annak indoklását, a döntés követő közlemény tartalmát. Ennek üzenete rendkívül fontos lehet az amerikai kamatkilátások, illetve a feltörekvő piacok megítélése számára. Például utalhatnak további kamatemelések lehetőségére vagy akár a monetáris szigor enyhítésére. A piaci megfigyelők egyébként nemcsak a jövő hétre, hanem az azt követő, május 10-ei ülésen is további kamatemelést várnak, így az irányadó ráta szintje elérheti az 5 százalékot.

Az Európai Központi Bank nem hezitál, ha kamatot kell emelni – ezt még a múlt hét elején mondta Jean-Claude Trichet, az intézmény elnöke, aki hangsúlyozta: az EKB mindent megtesz azért, hogy az inflációt ellenőrzése alatt tartsa. A központi bank irányadó kamata jelenleg 2,5 százalék. Jelzés egyelőre nem érkezett egy esetleges kamatemelésre, habár a piac most májusra valószínűsít kamatemelést.

Az EKB elnöke egy csütörtöki beszédében a kamatokkal kapcsolatban csupán a bank „bátor” kiállását hangsúlyozta, a kamatemelések mérsékelt voltát tekintve. Szerinte és az elmúlt évek alacsony kamatszintje elejét vette az eurózóna gazdaságainak hangsúlyosabb visszaesésének, sőt egyes esetekben segített azok megerősödésében.

A gazdaság lassulásával az EKB a 2001. májusi 4,75 százalékos szintről folyamatosan 2,0 százalékra csökkentette a kamatot 2003 júniusáig, és azt tavaly decemberig azon a szinten tartotta. Ezt Trichet is kiemelte, „visszafogottabbnak” minősítve az EKB kamatpolitikáját a Fedéhez viszonyítva.

A bankelnök egyben hangsúlyozta: a gazdasági növekedési lendület fokozására strukturális reformok szükségesek.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.