Versenyhátrányban a kkv-k
Javítani kell a kisvállalkozások versenyképességi helyzetét – összegezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozás-fejlesztési ügyekért felelős alelnöke, Vereczkey Zoltán azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt hetekben szereztek a kamarai vezetők a vidéki nagyvárosokban tartott interaktív találkozókon.
A kisvállalkozók szinte egybehangzóan állapították meg – mondta az alelnök –, hogy az elmúlt négy évben a szféra versenyképességét növelő jelentős gazdaságpolitikai lépésre nem került sor. Az egyik akadályozó tényező az a gazdaságpolitikai filozófia, amely kizárólag a szabad verseny biztosításával kívánta és kívánja az állam szerepét e témakörben definiálni. Nyugat-Európában teljesen más a helyzet. Az EU korábban csatlakozott 15 országában is vannak nemzeti vállalkozásokat segítő programok és pályázatok. Az ilyen irányú központi cselekvés eszközrendszerének leghatékonyabb intézménye minden országban maga a nemzeti kamara.
Az MKIK folyamatosan elemezte és számszerűsítette a magyar gazdasági szabályzórendszerben beállt változásokat. A 2003. év adó- és járulékterheinek mértékét véve alapul, 2006-ra mintegy 215-230 milliárd forinttal nőttek a vállalkozások adóztatási terhei. Eközben a vállalkozások versenyképessége növelésének egyetlen hatékony megoldása a túladóztatás megszüntetése lett volna.
A szükséges intézkedésekről szólva az alelnök elmondta, hogy míg az általánosság szintjén mindig mindenkivel meg tudnak egyezni, addig a konkrétumokra tett javaslatokat általában elutasítják. A vállalkozók által támogatható gazdaságpolitika általános elveit nemrég szögezték le. Az egyik, hogy a gazdaságpolitikai döntések elsődlegesen hoszszú távú és ne aktuálpolitikai érdekek alapján dőljenek el. A másik, hogy a gazdasági szabályzórendszer legyen kiszámítható, átlátható és következetes, vegye figyelembe a gazdasági realitásokat és a közgazdasági törvényszerűségeket. A harmadik pedig, hogy az európai integráción belül maximálisan használja ki az európai uniós forrásokat, emellett teremtse meg az uniós jog által nem kifogásolható nemzeti prioritások szolgálatát.
A konkrétumok szintjén a már eddigiekben megfogalmazott javaslataik listája is hosszú. A jegybanki alapkamat ne legyen Kelet-Közép-Európában a legmagasabb mértékű, amellyel a kisvállalkozók forráshoz jutása terén szinte kiegyenlíthetetlen versenyhátrányt okoz. Minél előbb csatlakozzunk az eurózónához, és ezáltal szűkítsük az államháztartási hiány kérdésében nem következetes gazdaságpolitika mozgásterét. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az eurózónához való csatlakozás időpontjában a nemzeti valuta, a forint erős legyen. A konkrét javaslatok között említette az alelnök, hogy a jövő megterhelését ellenőrizhetetlen mértékben megvalósító PPP-konstrukciók törvényi szabályozását még 2006-ban alakítsák ki, továbbá hogy érezhető mértékben csökkenjenek az élőmunka terhei. Az iparűzési adó megszüntetését pedig oly módon kell végrehajtani, hogy az ne járjon az önkormányzati finanszírozás ellehetetlenülésével, ugyanakkor ne telepítsen a vállalkozások számára újabb elviselhetetlen adóterheket.
A konkrétumok között szerepel a gázolaj jövedéki adójának csökkentése. A körbetartozásokra is kitérnek a javaslatok. E szerint az államnak mint a legnagyobb adósnak határidőre kell teljesítenie a vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeit. Azokat a közfeladatokat, amelyek ellátása hatékonyabban biztosítható a kamarai intézményhálózaton keresztül, adják át a gazdasági kamaráknak. Gazdasági döntések ne szülessenek a gazdasági szereplők bevonása nélkül, ezért haladéktalanul szükséges a területfejlesztési törvény módosítása, a gazdasági kamarák teljes jogú tagságának visszaállítása.
A kampányoló pártok gazdasági programjában a mikro-, kis- és középvállalkozói réteg irányába tett bejelentések messze felülmúlják az 1994-es, 1998-as és 2002-es választások előtti ígéreteket – véli az alelnök. Nemcsak számukban, hanem tartalmukban is sokkal mélyrehatóbb javaslatok fogalmazódnak meg. Ez csekély optimizmusra adhat okot – mondta. A vállalkozások számára az a legfontosabb, hogy javaslataikból mennyi kerül be egy újonnan alakuló kormány programjába, ezért a további javaslataik megfogalmazásával várnak. (MK)
javaslatok
>> elfogadható szintű jegybanki alapkamat>> mielőbbi csatlakozás az eurózónához
>> a PPP-konstrukciók törvényi szabályozása már 2006-ban
>> az élőmunka terheinek érezhető csökkentése
>> az iparűzési adó megszüntetése
>> a gázolaj jövedéki adójának csökkentése
>> körbetartozások megszüntetése
>> nagyobb szerep a kamaráknak
>> ne szülessenek gazdasági döntések a gazdasági szereplők bevonása nélkül
>> mielőbbi csatlakozás az eurózónához
>> a PPP-konstrukciók törvényi szabályozása már 2006-ban
>> az élőmunka terheinek érezhető csökkentése
>> az iparűzési adó megszüntetése
>> a gázolaj jövedéki adójának csökkentése
>> körbetartozások megszüntetése
>> nagyobb szerep a kamaráknak
>> ne szülessenek gazdasági döntések a gazdasági szereplők bevonása nélkül-->
