A hitelkártyák húzzák a piacot
A kibocsátásokból meghatározó szeletet hasítottak ki a klasszikus – kamatmentes pe-
riódus mellett kínált – hitelkártyák: ennek eredményeként darabszámuk a duplájára, arányuk pedig nyolcról 14 százalékra emelkedett. A betéti kártyákon belül öt százalékot képviseltek a hitelkerethez kapcsolódó betéti konstrukciók, viszont a charge rendszerÛ termékek súlya továbbra sem éri el – az összes kártyán belül – az egy százalékot. (Ez utóbbiak jellemzÕje, hogy a szokottnál magasabb mértékÛ hitelkeret felhasznált részét a havi fordulókor mindenképpen törleszteni kell.) A csipmigráció szintén gyorsul: december végén a kártyák 18 százaléka volt EMV-csippel ellátva, szemben az egy évvel korábbi öt százalékkal.
A bankjegykiadó automaták (ATM-ek) száma egyenletes ütemben nÕ, tavaly év végén már több mint 3500 mÛködött országszerte. Mindössze egy százalékkal növekedett viszont a Visa és MasterCard védjeggyel ellátott plasztikot elfogadó kereskedelmi egységek száma, az Amex-elfogadóhelyeké pedig – elfogadóbank-váltás miatt – 28 százalékkal csökkent. (A kereskedÕi elfogadóhelyeken hozzávetÕlegesen 29,5 ezer POS-terminál üzemel.)
A hazai és külföldi kibocsátású kártyákkal 209 millió mÛveletet hajtottak végre az elmúlt év során hazánkban, 5249 milliárd forint értékben. A tételszám nyolc százalékkal, az érték pedig tizedével növekedett a megelÕzÕ esztendÕhöz képest. A magyar kártyabirtokosok az elmúlt év során 203 millió alkalommal használták kártyáikat itthon és külföldön, 5220 milliárd forint értékben. A tételszám 11, az érték kilenc százalékkal emelkedett 2004-hez viszonyítva.
A tranzakciókon belül tovább csökkent a készpénzfelvételi mÛveletek aránya: tavaly százból 55 volt ilyen jellegÛ, ebbÕl 51 ATM-s, négy pedig POS-terminálos volt.
Uniós összehasonlításban Magyarország nem tekinthetÕ éllovasnak a bankkártya-penetráció szempontjából, legalábbis a hasonló lélekszámú régi tagállamokhoz és az újonnan csatlakozott országokhoz képest. A 2004-es adatok szerint az egy fÕre jutó bankkártyák számát tekintve hazánk a vizsgált tizenegy állam közül a kilencedik helyen állt, egyedül Lengyel- és Lettországot elÕzve meg a rangsorban.
