Egységesülő kártyadíjak?
A két nemzetközi kártyatársaság, a Visa és a MasterCard európai részlege is úgy nyilatkozott kérdésünkre, hogy még tanulmányozzák az Európai Bizottság jelentését, így érdemben nem tudnak reagálni rá. A felvetés mindenesetre nem új, hiszen Brüsszel már 2002-ben vizsgálatot indított a Visa ellen, s az ennek eredményeként kénytelen volt mérsékelni a díjakat, amely a bankközi átváltási díjakra vonatkozott. Most a MasterCard van soron, ellene folyik ugyanis eljárás az unió versenyfelügyeletén.
További érdekes kérdést vet fel, hogy egy uniós kamatkorlátozást hogyan lehet majd hazánkban érvényesíteni a hiányzó törvényi gyakorlat miatt.
A Magyar Bankszövetségnél lapunk kérdésére elmondták, hogy a bankkártyákra vonatkozó pénzforgalmi szabályozás nem tartalmaz a díjakra vonatkozó küszöböt. Limitbevezetés egyelőre nincs is tervbe véve, hiszen az alacsony járulékszintet hazánkban a bankszektorban tapasztalható komoly verseny garantálja.
A SEPA jelenthetné a megoldást? Az Európai Fizetési Tanács (EPC) olyan kártyás fizetési rendszer létrehozását tűzte ki célul, amely minden uniós kártyatulajdonos részére lehetővé teszi, hogy bankkártyáját az unió bármely országában ugyanolyan körülmények között és feltételekkel használja, mintha ezt otthon tenné meg. A tanács márciusi ülésén elfogadott egy keretszabályzatot, amely minden EPC-tagbank számára előírja, hogy legkésőbb 2008. január elsejéig SEPA-kompatibilis kártyát bocsásson ki. A Visa és a MasterCard támogatja ezt a lépést – mondták érdeklődésünkre. Mindenesetre már több hasonló, a hazai ügyfeleket érintő példa is létezik: az OTP Bank a csoporthoz tartozó külföldi bankok ATM-jeinél egységes, egyeurós készpénzfelvételi díjat alkalmaz, és a cseh, osztrák, szlovák és horvát csoporttagok automatáit az Erste Bank ügyfelei is kedvezményes díj mellett használhatják.
A hazai piacon komoly szóródás látszik a bankkártyákhoz kapcsolódó díjak között: egy lakossági ügyfelek által igényelhető Visa Electron kártya éves díja a pénzügyi felügyelet honlapján található összesítés szerint 980 és 1700 forint között mozoghat, egy ötvenezer forintos készpénzfelvételi tranzakció pedig a kibocsátó banktól függően megoldható 50, de akár 260 forintból is.
A Magyarországon alkalmazott kártyadíjak nem számítanak drágának az európai átlaghoz képest: egy elektronikus betéti kártya éves díja 1000-2000 forintból már kihozható, és a tranzakciós díjak is nagyságrendekkel alacsonyabbak a régi tagállamokban megszokottakkal összehasonlítva. Ausztriában például 50 euró körül mozog a betéti kártyák éves díja, ez ATM-ből történő pénzfelvételenként három eurós vagy az összeghez mérten háromszázalékos költséget – esetleg a kettő közül a magasabbat – ró a kártyatulajdonosra. Ez az összeg a felvett érték további egy százalékával emelkedhet, amennyiben az ügyfél nem euróalapú ATM-et használ.
A bankkártyákkal kapcsolatos magas költségszint nem csak európai sajátosság: Amerikában a pénzfelvételek után a bankok átlagosan 25 százalékkal magasabb díjat számolnak fel, mint hat évvel ezelőtt, ha „idegen” bank ATM-jéből történik mindez.
Magyarországon tavaly látványosan – 13 százalékkal – emelkedett a kibocsátott bankkártyák száma, és megközelítette a 7,5 milliót. Az új kibocsátásokból ugyanakkor egyre nagyobb részt képviselnek a klasszikus, kamatmentes periódus mellett kínált hitelkártyák.
Jelenleg nincs meghatározott plafon a jutalékoknál
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője rámutatott: Magyarországon – sok más uniós országgal ellentétben – nincs törvényi korlátozás a kamatszintek, illetve a jutalékok maximálására.A német vagy a francia gyakorlattal ellentétben – ahol a termékek kamata felülről limitált – hazánkban „uzsorás szerződés” vádjával lehetne perbe fogni az aránytalanul magas díjat felszámító bankokat.
Erre azonban nem sok esély mutatkozik, hiszen a hitelfelvevő „szorult helyzetét” nehéz bizonyítani, főleg a magas kamatokkal járó fogyasztásihitel-kártyák esetén.
A német vagy a francia gyakorlattal ellentétben – ahol a termékek kamata felülről limitált – hazánkban „uzsorás szerződés” vádjával lehetne perbe fogni az aránytalanul magas díjat felszámító bankokat.
Erre azonban nem sok esély mutatkozik, hiszen a hitelfelvevő „szorult helyzetét” nehéz bizonyítani, főleg a magas kamatokkal járó fogyasztásihitel-kártyák esetén.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.