Idegesek a piacok, nincs vége a hullámvasútnak
Több mint 2,5 éves csúcsot döntve, a 269-es kurzus fölé került tegnap a forint/euró árfolyam, elsősorban az EKB kamatdöntésével kapcsolatos várakozásoknak köszönhetően. A magyar fizetőeszköz már reggel simán áttörte a 268-as támaszt – ezt az elmúlt hetekben már négyszer próbálta megostromolni a piac –, és az is előfordult, hogy 269,3 forintért cserélt gazdát egy euró a bankközi devizapiacon. Miután tegnapi ülésén változatlanul, 2,5 százalékon hagyta az irányadó kamatrátát az Európai Központi Bank (a további kamatemelések későbbre tolása mellett), kicsit megnyugodva növelték értéküket a régiós valuták, így a hazai fizetőeszköz is, ám estére elfogyott a lendület, és ismét gyengülésbe váltott a kurzus, amely a nap végén 268 forinton állt.
Elsősorban a gyenge fundamentumok, a nagy államháztartási hiány és az EKB kamatemelési tervei okolhatók a mai jelentős gyengülésért – Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint. A forint már hosszú ideje alulteljesít a régióban, s fokozottan reagál minden negatív hatásra, ennek is köszönhetően nőtt 269 fölé az árfolyama az euróval szemben azután, hogy a lengyel parlament tegnap nem szavazta meg feloszlatását, és így az előre hozott választásokat sem. Egyelőre jót tett a hazai fizetőeszköznek, hogy az EKB nem növelte az alapkamatot, azonban a további emelési várakozások újabb gyengülési hullámot indíthatnak el a térség piacain. Török a hazai választások után sem lát esélyt arra, hogy erősödjön a forint, mivel egyik párt sem mutat nagy hajlandóságot az államháztartási hiány drasztikus csökkentésére. Ennek következtében reálisan a 275-ös kurzusig is gyengülhet a hazai fizetőeszköz – a csökkenő befektetői bizalom, a gyenge fundamentumok és a fejlett gazdaságok folyamatos kamatemelései miatt bekövetkező kamatelőny mérséklődése miatt.
Idegesek a piacok, ezért egyelőre nincs vége a forint hullámvasutazásának – értékelte a nagyfokú árfolyam-ingadozást Barcza György, az ING Bank elemzője. Tegnap elsősorban a zloty mozgathatta a régiós valutákat, azonban a forint a sérülékeny fundamentumok miatt jobban kilengett negatív irányba a térség fizetőeszközeinél. A szakértő is további gyengülést vár a választások után, véleménye szerint még akár hónapokig jelentős ingadozásokra lehet számítani, ha nem rendezi az új kormány a költségvetési hiányt.
Ezt támasztja alá Járai Zsigmond jegybankelnök szerdai bejelentése is, miszerint ha tartósan 265 fölött marad a kurzus a büdzsé deficitje miatt, akkor nem elérhető a kívánt inflációs cél, így az MNB-nek be kell avatkoznia a folyamatokba, akár az alapkamat emelésének révén is.
Valószínűleg nem lesznek óriási hatással a devizahitelek keresletére a tegnapi események, a devizaalapú konstrukciók tetemes árelőnye miatt. (Egy tíz millió forintos, húsz éves futamidejű jelzáloghitel törlesztőrészlete forintban még mindig negyven százalékkal magasabb a svájcifrank-alapú hitelhez képest.) Jelenleg egyébként 1148,3 milliárd forint értékű kölcsön halmozódott fel külföldi fizetőeszközben a háztartásoknál, s ez több mint kétszerese az egy évvel korábbinak.
Japántól szinte biztosan nem várható az irányadó ráta növelése azután, hogy rekordszintre, 144,8 jenre erősödött tegnap az euró árfolyama, elsősorban annak köszönhetően, hogy a legfőbb európai bank valószínűleg kamatot emel a következő hónapokban, s hogy a japán befektetők a nagyobb hozamú európai befektetésekbe invesztálnak. Jean-Claude Trichet EKB-elnök szerint a piaci várakozásokkal ellentétben a kormányzótanács szerint jelenleg nincs szükség arra, hogy növeljék az irányadó európai rátát, azonban megjegyezte, hogy az inflációban mutatkozó, továbbra is felfelé irányuló kockázatok miatt nem kizárt egy jövőbeli kamatemelés. A nyilatkozat hatására a piac az irányadó ráta májusra beárazott növelését júniusra, míg a júliusit még későbbre tolhatja át.
Az EKB-hez hasonlóan nem növelte benchmarkját a Bank of England sem, 4,5 százalékon hagyva az irányadó rátát.
