Kockázatos feltörekvő piacok
Lecsengtek a feltörekvő országok államkötvényei – állítja piaci szakértőkre hivatkozva a német Handelsblatt. Az elsődleges ok a fejlett ipari országokban a hoszszú távú állampapírhozamok emelkedése – elsősorban az Egyesült Államokban és az Európai Unióban –, amely mérsékli a feltörekvő régiók által fizetett kockázati felárat. 2002 júniusa óta először emelkedett öt százalék fölé az amerikai tízéves államkötvény hozama. A hozamtrendet a fejlett piacok túlpörgő, ám egyelőre erősnek mondott gazdaságai által keltett inflációs nyomás, illetve az arra válaszoló jegybanki alapkamat-emelési hullám generálta. Ugyanakkor a feltörekvő országok államkötvényeinek hozama egyelőre nem növekszik. Az ezek által kibocsátott kötvényeknél jelenleg érzékelhető átlagos 70 bázispontos eurókötvény-, illetve a mintegy 200 bázispontos dollárkötvényfelár egyre kevésbé fedi le a befektetők kockázatát. A nemzetközi nyomás ugyanis előbb-utóbb itt is hozamemelkedést vonhat maga után.
A német DZ Bank és a Landesbank Baden-Württemberg elemzői pontosan ezt a forgatókönyvet prognosztizálják: március óta tapasztalható az a trend, amely a feltörekvő piacokon mozgó befektetőket egyre inkább óvatossá teszi. Az érintett országok politikai kockázatai is lényegesek, ezek között mindenekelőtt a mexikói és brazil választásokat, a lengyel kisebbségi kormány kritikus helyzetét, illetve a törékeny venezuelai belpolitikát említik a szakemberek. Ezzel szemben elmondható, hogy a feltörekvő országok egy csoportjának gazdasága profitált a dráguló nyersanyagárakból. Jelenleg egyedül a rövid lejáratú horvát és dél-afrikai euró-államkötvényeket ajánlják vételre – 0,4, illetve 0,2 százalékos felárral –, illetve a jó négyszázalékos többlettel kecsegtető ötéves mexikói és tunéziai állampapírt.
A magyar állampapírpiacra halmozottan érvényes a fejlődő piacokon csökkenő kockázati felár hatása – mondta lapunknak Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője. A folyó fizetési mérleg és az államháztartás együttes hiánya ugyanis olyan magas, hogy azt a gazdaság növekedése már nem tudja finanszírozni, ezért az ország a borúlátó befektetési hangulatokból rosszabbul kerül ki, mint trendtársai. Mivel a befektetők észrevették, hogy a feltörekvő piacok hozamai és devizaárfolyamai nem változnak a korábbi években megszokott öszszehangoltsággal, már nem egy blokkban, hanem országonként, differenciáltan szemlélik a piacokat. Befektetéseik szempontjából elsősorban a makrogazdaság és a politika játszik szerepet, ezek közül az elemző a politikai feszültséget tartja könnyebben megoldhatónak a hatásukat tekintve hosszú évekig elhúzódó gazdasági kiigazításoknál. Az elemzők azonban még kivárják a hazai választások végső kimenetelét, és csupán csekély hozamemelkedést helyeztek kilátásba a forintkötvényeknél. Matolcsi Zsolt, a Raiffeisen elemzője peszszimista befektetői hangulatot lát mind a feltörekvő, mind a fejlett piacokon a vezető gazdaságokban várható jegybanki kamatemelések miatt. Az országgyűlési választások első fordulója után mintegy 10-15 bázisponttal mentek lejjebb az államkötvények hozamai, mert a Fidesz „osztogató programjánál” a gazdaságra nézve kedvezőbbnek ítélték meg a külföldi befektetők az MSZP győzelmét. A csökkenő hozamok által jelzett bizalmat azonban árnyalja, hogy a héten rekordközeli összeg került a Magyar Nemzeti Bank kéthetes betéteibe.
