Robog a tőzsde, de az elemzők kétkednek

Tíz százalék feletti növekedést produkált az első negyedévben a BUX ÉRTÉKTŐZSDÉK. A kelet-európai régió tőzsdéi közül a Budapesti Értéktőzsde irányadó részvényindexe (BUX) emelkedett a legnagyobb mértékben ez év első negyedében. A 10,97 százalékos BUX-növekedést a lengyel WIG 20 7,91 százalékos, valamint a cseh PX 50 börzeindex 3,46 százalékos emelkedése követte. Hasonlóan szép eredményt könyvelhetett el a közepes és kis kapitalizációjú papírok indexe (BUMIX) is, amely 25,85 százalékkal ugrott meg az első három hónap alatt.
A BUX-papírokba fektetők közül a legszerencsésebbek azok voltak, akik a Fotex, Synergon, Egis trió egyikébe fektették a pénzüket, hiszen míg a Fotex több mint megduplázta – három hónap alatt 114,41 százalékos növekedést produkálva – értékét, addig a másik két papír is mintegy másfélszeres növekedést könyvelhetett el. (A Synergon ára 60,04 százalékkal ugrott meg, míg az Egis 47,03 százalékkal gyarapodott.) A legnagyobb kapitalizációjú papírok közül a Richter lett a győztes 14,58 százalékos értéknövekedésével, amelyet a Mol 12,01 százalékos és az OTP 8,44 százalékos emelkedése követett. A papírok közül öt teljesített 5 százalék alatti növekedési ütemben, közülük csak a TVK-nak nem sikerült elérnie pozitív eredményt az év első negyedében. Bár a jó teljesítmény akár 40 százalékos éves növekedést is előrevetíthetne, az elemzők szkeptikusak a magyar tőzsdeindex további növekedését illetően. Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője szerint nagyon sok – ma még tisztán előre nem látható – tényező befolyásolja a BUX szintjének ez év végi alakulását, amelyek közül a legfontosabb az amerikai alapkamat tovagyűrűző hatása, valamint a magyar makrogazdasági jövőkép. A hazai papírok erősödése ezért csak abban az esetben várható, ha az amerikai alapkamat megtorpan ötszázalékos szinten, és ehhez kapcsolódóan nem esnek vissza a vállalati profitvárakozások, illetve megmarad a feltörekvő piacok robusztus növekedési kilátása és a kedvező befektetői környezet, valamint javul a hazai makrohelyzet. Bár ezt a lehetőséget Sarkadi sem tartja nagyon valószínűnek, így év végéig akár újabb 10-15 százalékos növekedés is benne lehet a magyar papírokban – elsősorban a Molban és az OTP-ben.
Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a két nagy tőzsdei cég közelebb kerüljön akvizíciós céljaihoz – a Mol az INA-hoz, míg az OTP a román, szerb vagy ukrán piacokhoz. Kedvezőtlen forgatókönyv megvalósulásakor azonban akár hasonló mértékű, 10-15 százalékos lejtmenet is bekövetkezhet. Ez a szcenárió egyébként nagy valószínűséggel bekövetkezik, a fő kérdés, hogy még ebben az évben, vagy csak jövőre.
Hasonlóan szkeptikus a budapesti börzepapírok további növekedésével kapcsolatban Deák Balázs, a CIB Bank elemzője is. Szerinte az elmúlt két év tőzsdei teljesítménye alapján prognosztizált idei 10 százalék körüli növekedési várakozás továbbra is megállja a helyét; ez annyit jelent, hogy a BUX az idén már az első negyedévben kifutotta magát. Az OTP-nél a sorozatos akvizíciós kudarcokból már csak a drágának számító román CEC privatizációja jelenthet pozitív eredményt, míg a gázüzletág eladását éppen lezáró Molnál is a legnagyobb kérdés, hogy a befolyt öszszeget sikeresen tudja-e majd befektetni. Deák a devizaárfolyamokra és a hazai szabályozásra jobban reagáló gyógyszergyártói papírokban sem lát további kézzelfogható növekedési lehetőséget, így e szegmensben is inkább korrekció várható.
Egy esetleges jegybanki alapkamat-emelés legérzékenyebben az osztalékfizetés miatt vásárolt részvényeket érintheti, azonban év végéig összességében a tőzsdeindex mérsékelt növekedésével számol a CIB elemzője. HP