Gyorsítanak a hazai bankok

Egy év alatt több mint háromezer milliárd forinttal nőtt a banki eszközök értéke, ez 21,5 százalékos éves bővülésnek felel meg – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most publikált adataiból. A hat százalékot meghaladó negyedéves növekedés – mutat rá a PSZÁF – a szezonalitást is figyelembe véve rendkívül gyorsnak értékelhető: 2005 első negyedévében három, 2004 első három hónapjában pedig 2,2 százalékkal nőtt a bankok mérlegfőösszege, miközben az ezekre az évekre jellemző éves növekedési ütem rendre 17,8 és 11,5 százalék volt. Ebből adódóan a felügyelet szerint – a trendek és a szezonalitás változatlanságakor – a bankszektor növekedési ütemének további gyorsulása vetíthető előre.

A rendkívül magas növekedési ütemben ugyanakkor szerepet játszott a hazai valuta árfolyamának alakulása is: a forint az euróhoz képest az időszak végére négy-öt százalékot romlott, valamivel kisebb volt a gyengülés mértéke a svájci frankhoz képest. Mivel a devizában nominált eszközök március végén a teljes banki eszközállomány negyven százalékát tették ki, a forint árfolyamváltozása másfél-két százalékkal növelhette a bankok mérlegfőösszegét.

A devizatételek aránya az eszközökön belül egy év alatt közel hét százalékponttal, 40,5 százalékra nőtt, a devizaforrásoké pedig valamivel több mint öt százalékponttal, 32,6 százalékra emelkedett. Az összes hitel 21,4 százalékkal bővült tizenkét hónap alatt, ezen belül a háztartási hitelek állománya harmadával lett magasabb. A hitelezés növekedésében a lakossági hitelek vezetik a sort, ezek szerkezete pedig tovább tolódik a kockázatosabb áruvásárlási kölcsönök felé.

Figyelemre méltó, hogy a forinthitelek volumene mind a lakossági, mind a vállalati körben kismértékben csökkent. Ez a folyamat a felügyelet szerint minden valószínűség szerint a jövőben is folytatódik, mert nehezen képzelhető el olyan állapot, hogy a forintkamatok alacsonyabbak legyenek, mint a vezető devizakamatok. Ráadásul a lakossági és a vállalati hiteleken belül a devizahitelek részaránya nagy valószínűséggel magasabb, mint amennyi a banki mérlegekben szerepel, mivel a hitelek több mint tíz százalékát pénzügyi vállalkozások nyújtják. (A pénzügyi vállalkozások kölcsöneinek zömét ugyanis devizában számolják el.)

A banki forrásokon belül is tovább nőtt a devizaforrások részaránya: miközben az öszszes banki forrás 6,2 százalékkal emelkedett, a devizában nominált források majdnem tizedükkel gyarapodtak. Eközben a háztartási betétek aránya a banki forrásokon belül folyamatosan csökken: 2005 márciusában 33,46 százalékos volt, az idén márciusban már csak 25,6 százalék. A kieső forrásnövekményt döntően nem a vállalati betétek, hanem a külföldről felvett hitelek és bankközi betétek pótolták. A bankok nemcsak a gyors ütemű hitelexpanziót tartották fent – állapítja meg a PSZÁF –, hanem magas jövedelmezőségüket is, annak ellenére, hogy a kamatmarzs valamelyest tovább csökkent az első negyedévben is.