Ingatlan- és kockázatitőke-boom jön
Óriási dinamikájú a kelet-közép-európai ingatlan- és kockázatitőke-alapok volumene, miközben több évtizedes késését behozva ígéretesen fejlődik a térség külföldi befektetési alapokkal kapcsolatos adópolitikája is, amely korábban a legnagyobb kerékkötője volt az iparág fejlődésének – írja a legújabb, befektetési piacról szóló kiadványában a PricewaterhouseCoopers (PWC). A régió legnagyobb piacain, Cseh-, Lengyelországban és Magyarországon jelenleg 12-15 milliárd euró nagyságú, külföldi befektetési alapokban lévő tőke keres magának ingatlanpiaci lehetőséget a PWC elemzői szerint. Ehhez képest 2005-ben összesen csupán 5-6 milliárd euró ingatlanpiaci befektetés áramlott ezekbe az országokba. A növekvő érdeklődés miatt az ingatlanberuházói piacon megnőtt a szereplők száma, ami a profitmarzsok szűküléséhez vezet. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ingatlanberuházások veszteségesek lennének, csupán a nyugat-európai marzsokhoz való rohamos közeledésről van szó, amivel nem mindig áll arányban az ezekre az országokra jellemző jogi bizonytalanság okozta kockázat. A magasabb megtérülési hányadért a tőke mindenesetre új piacok után kezd nézni. A PWC Prágában székelő elemzői szerint mindenekelőtt a balti országokba, Bulgáriába, Romániába megy, vagy akár még távolabb is a nyugat-európai piacoktól. Az erősödő versenynek azonban egyéb hatása is van: a befektetők egyre szélesebb skálából választják ki a beruházások tárgyát. Így egyre gyakoribbak a kiskereskedelmi, ipari, logisztikai és turisztikai célú ingatlanberuházások.
A külföldi kockázatitőke-beáramlást az ingatlanalapokhoz hasonlóan szintén erős növekedési dinamika jellemzi a kelet-közép-európai régióban. Becslések szerint mintegy hétmilliárd eurónyi kockázati tőke érkezett ide a rendszerváltás óta. Csak 2003–2004-ben 59 százalékkal nőtt a régióban befektetett kockázati tőke mértéke. A főbb célpontok közé tartozik a már felsorolt országokon kívül Románia, ahova a kockázati tőke már nagy kedvvel merészkedik be.
A tárgyalt két befektetési célpiacon a legnagyobb kockázatot továbbra is a változékony pénzügyi konstrukciókat nem ismerő, elavult jogszabályi környezet jelenti. Mindazonáltal megjegyzésre érdemes, hogy a jogalkotás rengeteg hátrányt dolgozott le az elmúlt 15 évben egy olyan iparágban, amely korábban egyáltalán nem létezett ezekben az országokban – írja az elemzés.
