Katalizátorok a pólusok
A kamarák egyetértenek abban, hogy Budapest mellett szükség van olyan fejlesztési pólusok meghatározására és megerősítésére, amelyek határon innen és túl egyaránt katalizátorszerepet tölthetnek be a térségek fejlesztésében – hangsúlyozta a tanácskozáson Parragh László, az MKIK elnöke. A pólusprogramot nélkülözhetetlennek tartják a gazdasági versenyképesség megőrzéséhez és erősítéséhez, a nemzetközi munkamegosztásba való hatékonyabb bekapcsolódáshoz, az egységes európai térbe való integrálódás elmélyítéséhez. A program valóra váltásának kulcsa az innováció, a tudásalapú gazdaságfejlesztés. A kamarák mindezek eléréséhez saját hálózatukkal járulhatnának hozzá, hiszen ismerik és adott esetben mozgósítani tudják az egyes régiók gazdasági szereplőit.
Borsodi László, a Borsodi Műhely Kft. ügyvezető igazgatója beszállítói oldalról szeretné megerősíteni a pólusprogramot, de az egész II. Nemzeti fejlesztési tervet is. Jól hangzik a 22,6 milliárd euró, amire Magyarország számít az Európai Uniótól 2007 és 2013 között – mondja –, mutatósak a kirajzolódó fő- és alprojektek, ám a végrehajtáshoz megvalósítók is kellenek. Ezekről ugyanúgy gondoskodni kell, mint a forrásról, a kiviteli tervekről és engedélyekről. Sőt már látni kellene azt a beszállítói hálózatot, amelyből kiderül egyrészt, hogy ki mindenki vonható be egy-egy fejlesztés megvalósításába, másrészt hogy alvállalkozóként valóban és több évre biztosan számíthatnak megrendelésre a hazai kis- és középvállalkozók. Az igazgató az Audi győri gyáránál szerzett tapasztalataikra célzott: „olyan magas minőségi színvonalat képviselő szolgáltatást kell nyújtani partnerünknek, amely valamilyen speciális igényét elégíti ki, ezáltal biztosítható a hosszú távú együttműködés lehetősége. Kiváló minőségű, nagy hozzáadott értékű termékekkel be lehet törni bármilyen piacra” – állítja Borsodi László.
Családi vállalkozásuk negyedszázada 12 négyzetméteren indult. Másfél éve, egy lengyelországi céggel és annak kanadai anyavállalatával együttműködve azon dolgoznak, hogy a repülőgépalkatrész-gyártásban bejussanak az európai piacra. Borsodi László Brüsszelben, Magyarország EU-képviseletén is járt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttségével. A képviselet vezetője hangsúlyozta a repülőgép-ipari piac rendkívüli zártságát, valamint azt a nehézséget, hogy Magyarországról, ahol nincs hagyománya ennek a tevékenységnek nagyon sok energiát követel ezen iparágba való betörés. „Ha cégünk nem rendelkezne komoly ambícióval, a cég szempontjából egy stratégiai jelentőségű üzleti lehetőséggel szegényebbek volnánk, nem lennénk túl a repülőgép-alkatrészgyártói auditáláson, nem építenénk világszínvonalú hőkezelő üzemet, és nem készülnénk a konkrét gyártási együttműködés feltételeinek megbeszélésére partnereinkkel”– válaszolt erre Borsodi László.
A miskolci pólusprogramban a gép- és vegyipar, a mechatronika kiemelt szerepet kap, s a megyében működő hét helyi kamarai iroda képes arra, hogy a konkrét feladatokra a nagy cégeken – a Bosch, a BorsodChem és TVK – mellett megtalálja a szükséges kis- és középvállalkozókat, sőt arra is, hogy összehozza őket a kutatóhelyekkel – szögezte le Szilágyiné Baán Anna, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kamara titkára. Szerinte a kkv-k bíznak a kamarákban, és megfelelő ösztönzéssel képesek az újabb és újabb termékek, szolgáltatások biztosítására. Ehhez azonban az internetes tájékoztatás kevés, szükség van a közvetlen, személyes kapcsolatra és a bizalomra, s különösen szükség lesz erre 2007 és 2013 között.
A siker érdekében intézményesen is ösztönözni kell a kreativitást, az innovációt, a stratégiai gondolkodást, s javítani szükséges a kkv-k együttműködési készségén is – állapította meg a kollégium ülésén Miklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke. Szerinte jelenleg az elérhető fejlesztési források és lehetőségek tekintetében nagyon nagy információs deficittel küzdenek a magyar vállalkozók európai társaikhoz képest.
