Nagyobb hitel, több csőd
A hazai bankrendszer kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelállománya jelenleg a nagyvállalatokét is meghaladja. Az elmúlt évben bekövetkezett fordulat – amely a hitelintézetek érdeklődését egyre inkább a kkv-szektor felé fordította – nyilvánvaló okokra vezethető vissza: míg a nagyvállalati hitelezés telítetté vált, addig a 2002-ben már a GDP felét szolgáltató kkv-szektor jövedelmezősége erőteljes növekedésnek indult.
A kis- és középvállalkozások növekvő devizahitel-állománya önmagában nem lenne probléma, amennyiben külkereskedelmi tevékenységből származó árfolyamkockázat fedezésére szolgálna. Azonban a hazai kkv-szektor elsősorban belföldre értékesít és exportból való részesedése alacsony, a szektor árfolyamkitettsége nem az exportkitettség fedezésére szolgál.
Az utóbbi időre jellemző tendencia, hogy – a stagnáló euróban denominált hitelarány mellett – a dolláralapú hitelek visszaszorultak, míg a helyükbe lépő svájci frankban denominált kölcsönök állománya erőteljes növekedésnek indult. A vállalatoknak így már nem csupán a korábban is meglévő forint/euró, hanem a forint/svájci frank, illetve az euró/svájci frank keresztárfolyamokkal is számolniuk kellene. A vállalatok nagy része ugyanakkor alábecsüli az árfolyam-ingadozásból eredő kockázatot – mutat rá a jegybank –, és semmilyen kockázatkezelési technikát nem alkalmaz. Holott az árfolyam bármely irányú elmozdulása negatívan hatna a vállalati szektor nyereségességére. A tanulmány szerint gyengülés esetén több hazai cég válna veszteségessé.
A cégek árfolyamkockázat-tudatosságát növelheti az Európai Bizottság Versenyképességi Tanácsának hét elején megvitatott új irányelvtervezete. Az „ügyfélhitelek tökéletes harmonizációja” nevet viselő direktíva az országok közötti különbségeket próbálja csökkenteni egy európai szintű hitelszabályozás bevezetésével, azonban a jelenlegi tervezet alapelvével, a kölcsönös összehasonlíthatósággal a tagok többségének még problémája van. VG
Nőtt az ügyfélpanaszok száma
Az első negyedévben több mint ezer olyan fogyasztói panasz érkezett a pénzügyi felügyelethez, amely a felügyelt intézmények tevékenységére vonatkozott, és az érintett pénzügyi szervezetek számára kivizsgálásra továbbították – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tájékoztatójából.A panaszok száma az előző negyedévhez képest jelentősen, 8,6 százalékkal emelkedett, de az előző év hasonló időszakához képest még ennél is erőteljesebb, közel 18 százalékos volt a növekedés üteme.
Az utóbbi években folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a panaszok száma (a tőkepiac kivételével), de míg 2005-ben a biztosítási területen mutatkozott erőteljesebb növekedés, addig 2006-ban a banki tevékenységhez kapcsolódók száma ugrott meg erőteljesen.
A növekedés a pénzügyi szolgáltatások jelentős bővülésére, a felügyelet ismertségének szélesedésére, illetve a fogyasztói érzékenység erősödésére vezethető vissza.
A panaszok száma az előző negyedévhez képest jelentősen, 8,6 százalékkal emelkedett, de az előző év hasonló időszakához képest még ennél is erőteljesebb, közel 18 százalékos volt a növekedés üteme.
Az utóbbi években folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a panaszok száma (a tőkepiac kivételével), de míg 2005-ben a biztosítási területen mutatkozott erőteljesebb növekedés, addig 2006-ban a banki tevékenységhez kapcsolódók száma ugrott meg erőteljesen.
A növekedés a pénzügyi szolgáltatások jelentős bővülésére, a felügyelet ismertségének szélesedésére, illetve a fogyasztói érzékenység erősödésére vezethető vissza. -->
