Ösztönözni kell az öngondoskodást

A hazai tőkepiac minden résztvevőjének – csakúgy, mint egy növekedésbarát államháztartásnak – az az érdeke, hogy a kormány részéről várható stabilizációs lépések elkerüljék az öngondoskodást, vagyis a nyugdíj-előtakarékosság hosszú távú támogatási rendszerét – fejtette ki véleményét Szalay-Berzeviczy Attila a Világgazdaságnak. A Budapesti Értéktőzsde Zrt. elnöke hangsúlyozta: a fogyasztást ösztönző kedvezmények megvonásával egyetért a jelenlegi makrogazdasági helyzetben, de hiba lenne azokat a megtakarítást ösztönző kedvezményekkel egy kalap alá venni. Tehát fontos, hogy a nyugdíjpénztári és a nyugdíj-előtakarékossági számlákra történő befizetések után járó kedvezmények érintetlenek maradjanak.

Szalay-Berzeviczy Attila kiemelte: a nyugdíj-előtakarékossági számlákra vonatkozó törvény számos pontja nem egyértelmű. Így például aki nyugdíjra jogosult, de még nem vonult nyugállományba, nem nyithat számlát a jogszabály szövege szerint. Kérdés az is, hogy ha a nyugdíjba vonulás előtt szeretne valaki a pénzéhez jutni, ám nem veszi fel a teljes összeget, akkor előbb a befizetett tőkéhez jut-e hozzá, vagy az árfolyamnyereséghez. Ugyanis befizetései után nem kell adót fizetnie, míg az a feletti részt – azaz az elért árfolyamnyereséget és az államtól kapott adókedvezményt – egyéb jövedelemként leadózza. Tehát – érvelt a tőzsdeelnök – a jogszabályt is egyértelművé kellene tenni, módosításra van szükség, persze jó irányba. Vagyis a befektetett tőkerész adómentességét nem lenne szabad megszüntetni. Ez a négy „nyugdíjpillér” negyedik, legújabb eleme és egyben része az öngondoskodási rendszernek is.

Mára már öt bank és egy brókercég kínálja a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) szolgáltatást az öngondoskodó ügyfeleknek. A hitelintézetek óvatosan nyilatkoznak a piac várható méretéről, ugyanis nagy valószínűséggel az év vége előtt nyitják meg tömegesen a befektetők a számláikat adóoptimalizációs céllal.

A „harmadik pillérnek” számító önkéntes nyugdíjpénztárak többsége két számjegyű hozamot ért el 2005-ben. A legroszszabbul teljesítő pénztár is pozitív reálhozamot teljesített, a legtöbb tag vagyonán pedig 7-10 százalékos a reálhozam. A nyugdíjpénztári megtakarítások 2005-ben már a háztartások teljes vagyonának majd tíz százalékát tették ki. Tavaly összesen 245,1 milliárd forintot fizettek be a magánnyugdíjpénztárakba, ez 14,3 százalékos éves növekedési ütemet jelent. A szolgáltatási kiadások abszolút nagysága még mindig nagyon alacsony, a pénztárak 487 milliós kifizetést teljesítettek.