Több célpont az OTP előtt

Az OTP Bank pénteki, éves rendes közgyűlésének döntése szerint a hitelintézet papíronként 197 forintos osztalékot fizet, amely a saját részvények után járó osztalék kiosztását követően várhatóan 211 forintra emelkedik.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor elnök-vezérigazgató bejelentette: az OTP Bank két ukrán, egy szerb és egy orosz hitelintézet megvásárlásáról tárgyal. Hozzátette: heteken belül bejelentés várható a fejleményekről. Még harcol az OTP Bank a Raiffeisen Bank ukrán leányáért, a híresztelésekkel ellentétben ugyanis még nem dőlt el a kérdés, de nem rosszak az esélyek – hangsúlyozta Csányi. A legnagyobb hazai hitelintézetnek exkluzív joga van egy másik ukrán – ezt jól kiegészítené a Raiffeisen-leányt – és egy orosz bank megvásárlására, ez azt jelenti, hogy adott perióduson belül más vevővel nem tárgyal az eladó, és csak az OTP ajánlatával foglalkozik. Az orosz bankkal kapcsolatban Csányi elmondta, hogy ha nem is piacvezető, de számottevő hálózata és jelentős számú ügyfele van.

A két ukrán, valamint az orosz bank összesen 1,15 milliárd eurós befektetést igényel, a szerb pénzintézet megvásárlása – amely jól kiegészítené a már meglévő két szerb bankot – csak kisebb összeget emészt fel. Az OTP az ukrán Raiffeisen-leányt 100 százalékban venné meg, azonban a másik három bankban már nem 100 százalékos, de többségi tulajdonrészt kíván megszerezni (ezekben ugyanis kisebbségi részesedések is vannak).

Sem a török, sem a román piacot nem felejtettük el, azonban ha az említett négy bank mellé a román takarékpénztárat, a CEC-et is sikerülne megszerezni, akkor már tőkeemelésre lenne szükség – hangsúlyozta Csányi. A Raiffeisen-leány sajtóban korábban megjelent 500 millió eurós, illetve dolláros vételárával kapcsolatban Wolf László vezérigazgató-helyettes elmondta: a hitelintézet saját tőkéje tavaly év végén 139 millió euró volt, az ukrán piacon pedig jellemzően három-ötszörös könyv szerinti értéken árazzák a bankokat.

Az OTP Bank tavalyi több akvizíciós kísérletéből csak a horvát Nova Bankát és a szerb Niska Bankát sikerült megszerezni (az idén még ehhez hozzájön a szerb Zepter Banka is). Azonban a közgyűlésen az elnök-vezérigazgató ezt nem kudarcként értékelte, hanem úgy, hogy a pénzintézet valójában nyert, mert bár a vételárat ki tudta volna fizetni, azon a szinten már nem lett volna ésszerű vásárolni. Így a részvényeseknek megfelelő döntést hoztak.

Ami a jövő eredményvárakozásait illeti: Spéder Zoltán alelnök tájékoztatása szerint 317 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel számol az OTP Bank 2010-re, ez éves szinten 15 százalékos növekedést jelent. Azonban a legrosszabb esetben is – ha nem szűnik meg a banki különadó – minimum 305 milliárd forintot érhet el az adózott profit. (Az alelnök szerint ugyanakkor a rendkívüli adónem fennmaradásának nagyon alacsony a valószínűsége.)

A közgyűlés tisztújításról is döntött: e szerint a 2010. évi üzleti évet lezáró közgyűlésig, de legkésőbb 2011. április 30-ig meghosszabbították az igazgatóság mandátumát. A testületben Lenk Géza helyére Pintér Sándor korábbi belügyminiszter került.

Az opciós programból történő részesedéshez három tényezőt határoztak meg feltételként, ebből kettőnek kell teljesülni: az eredménynövekedés üteme az infláció kétszerese, de legalább 10 százalék legyen, az átlagos eszközarányos megtérülés mértéke legalább 2,1 százalék, a reál-ROAE-nek – tőkearányos nyereségnek – pedig el kell érnie a húsz százalékot. A magából az opcióból származó nyereség ezer–háromezer forint között mozog részvényenként.

Összesen hetvenöt vezető veheti igénybe az opciót és évente összesen hárommillió részvényt hívhatnak le ilyen formában. Spéder hangsúlyozta: az új rendszer költségtakarékosabb, és jobban összekapcsolja az ösztönzést a részvény teljesítményével.

Az opciós programból történő részesedéshez három tényezőt határoztak meg feltételként, ebből kettőnek kell teljesülni: az eredménynövekedés üteme az infláció kétszerese, de legalább 10 százalék legyen, az átlagos eszközarányos megtérülés mértéke legalább 2,1 százalék, a reál-ROAE-nek – tőkearányos nyereségnek – pedig el kell érnie a húsz százalékot. A magából az opcióból származó nyereség ezer–háromezer forint között mozog részvényenként.

Összesen hetvenöt vezető veheti igénybe az opciót és évente összesen hárommillió részvényt hívhatnak le ilyen formában. Spéder hangsúlyozta: az új rendszer költségtakarékosabb, és jobban összekapcsolja az ösztönzést a részvény teljesítményével.-->