Sikerül az EU-nak rendet tennie a kozmikus káoszban vagy tovább mélyíti a versenyhátrányt?


Jelenleg az EU-államok különféleképpen szabályozzák az űrtevékenységüket. Van, ahol részletes űrtörvény működik (például Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban), máshol viszont semmilyen jogszabály nincs erre érvényben. Ez a széttagoltság lassítja az innovációt, nehezíti a belépést az új szereplőknek, és versenyhátrányt okoz a globális színtéren. Eközben a világ többi része – különösen az Egyesült Államok és Kína – gyors tempóban halad előre. Az Európai Bizottság ezért 2025 elején előterjesztette az első közös uniós űrtörvény tervezetét.

Mi az európai űrtörvény célja?
Az új szabályozás három pillérre épül: biztonság, reziliencia és fenntarthatóság. Ezek a hívószavak nemcsak politikai szlogenek, hiszen a gyakorlatban is konkrét és kötelező elvárásokat jelentenek.
- Egységes engedélyezés és nyilvántartás – Az EU-ban működő minden űrüzemeltetőnek engedélyt kell kérnie valamelyik tagállam hatóságától, és ez a teljes unióban érvényes lesz. Létrejön az Uniós űrobjektum-nyilvántartás (URSO), amely minden műholdat és üzemeltetőt nyomon követ, köztük a külföldi szolgáltatókat is, ha európai piacra lépnek.
- Felelősség – A tagállamok továbbra is saját űrtevékenységükért felelnek, és az üzemeltetők polgári felelőssége sem módosul uniós szinten. A hatóságok bizonyos külső biztonsági tesztek (pl. kibertesztelők) esetén azonban kérhetnek felelősségbiztosítást vagy pénzügyi biztosítékot.
- Biztonság és fenntarthatóság – Minden műholdprojektnek tartalmaznia kell pályára állítási és ártalmatlanítási tervet. Különösen szigorú szabályok vonatkoznak a több száz műholdas konstellációkra az ütközések megelőzése érdekében. Kötelező lesz a teljes életciklusra kiterjedő kiberbiztonsági kockázatelemzés, valamint az eseményjelentési kötelezettség is.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha a rendeletet elfogadják, 2030-tól minden tagállamra közvetlenül kötelező lesz. A nemzeti hatóságoknak felügyelniük kell az engedélyezést és a szabályok betartását, a cégeknek pedig igazodniuk kell az új előírásokhoz – különben súlyos bírságokra számíthatnak.
Ez jelentős változás, főleg a kisebb cégek számára, akik eddig nem feltétlenül találkoztak ilyen szigorú elvárásokkal. Ugyanakkor a bizottság az ígéri, hogy támogatni fogja a kkv-kat képzéssel, tesztelési infrastruktúrával és kockázatelemzéssel.
Versenyelőny vagy versenyhátrány?
Az egységes szabályozás egyik legnagyobb előnye a kiszámíthatóság. A cégekre ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek Berlinben, Budapesten és Barcelonában is. Ez különösen fontos a startupok számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy minden piacon kiismerjék az eltérő jogrendszereket. A másik fontos szempont, hogy az EU a külföldi szolgáltatóknak sem engedi, hogy kikerüljék a szabályokat. Egy amerikai vagy ázsiai műholdszolgáltató, amely európai adatokat kínál, ugyanúgy köteles lesz regisztrálni, adatot megosztani és betartani a biztonsági előírásokat.
Természtesen mindez többletfeladatot és kezdeti költséget jelent majd, hiszen az ütközéselkerülési rendszerek, a kiberbiztonsági frissítések vagy a fenntarthatósági jelentések komoly kiadással járnak. Rövid távon ez akár fékezheti is egyes projektek indítását – de hosszú távon stabilabb és biztonságosabb környezetet teremt, amely vonzza a befektetőket.
Az űrszektorban ma ugyanaz zajlik, mint ami az internet hajnalán: a szabályozás próbál lépést tartani a technológiai forradalommal. Az új európai űrtörvény pedig hatalmas változásokat hozhat azzal, hogy megerősíti az EU stratégiai önállóságát az űrben, összehangolja a tagállami működést, ugyanakkor a szigorúbb közös előírások hatása a gyakorlati együttműködés kereteit is átrajzolhatja.