Most fektessen be, mert szeptembertől ráfizehet!
A húszszázalékos árfolyamnyereség- és kamatadót csak a 2006. szeptember elsején és azt követően vásárolt értékpapírok és elhelyezett bankbetétek után kell fizetni, minden korábban vásárolt, illetve lekötött eszköz adómentességet élvez. Ugyancsak adómentesek a szeptember elseje előtt kötött biztosítások, amelyekre a kamatadó vonatkozik. A most érvényes jogszabálytervezet alapján a betéteknél és a kötvényeknél a hatálybalépést követő első teljes kamatperiódus lejártakor kell adózniuk az érintetteknek, a szeptember elsejétől vásárolt befektetési jegyeknél, részvényeknél pedig a beváltáskor, illetve eladáskor keletkezett többletbevétel jelenti az alapot. A pénzügyi tárcánál felhívták azonban a figyelmet, hogy a rendelkezés még a parlament előtt van, tehát egy esetleges módosítás nem zárható ki.
A pénzügyi szolgáltatók a változások tényét nem, határidejét annál inkább kifogásolják. A lapunk által megkérdezett hitelintézetek rámutattak arra: a szeptemberi bevezetés informatikai hátterének megteremtése komoly nehézségekbe ütközik, főként úgy, hogy a jogszabály még tervezetként létezik. Két hónap alatt a számlavezetők nem tudnak felkészülni arra, hogy a kamatadó bevezetéséhez szükséges számítástechnikai hátteret biztosítsák – reagált a szeptemberi határidőre Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára. Ezért támogatják azt a bankszövetség által is szorgalmazott javaslatot, miszerint 2007. január elsejére tegyék át a kamatadó bevezetésének időpontját.
Az adó bevezetésének bejelentése átmenetileg kedvezően is hathat a befektetési alapok piacára, hiszen előre hozott vásárlásokat eredményezhet. A törvénytervezetben szereplő 20 százalékos kamatadó ugyanis a bevezetése előtt vásárolt befektetési jegyekre nem vonatkozna – arra ugyanis a vásárláskori feltételek lennének érvényesek a későbbiekben is –, éppen ezért nem kizárt, hogy ez vételre ösztönzi a magánszemélyeket. A hazai befektetési alapoknál mindenesetre durva becslések szerint komolyabb bevételt nem realizál a kormányzat a kamatadóval. Az év utolsó négy hónapjában – ha megszavazzák a szeptemberi bevezetést – pár száz millió forint vándorolhat a büdzsébe, jövőre 1-2 milliárddal számolnak.
A kamatadó bevezetése nem befolyásolja a lakosság megtakarítási hajlandóságát, hiszen a háztartások hosszabb, például éves időszakra terveznek, és ha azt rossznak ítélik meg, akkor attól függetlenül, hogy van vagy nincs kamatadó, elkezdenek spórolni – mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Véleménye szerint a megszorítások miatt növekszik majd a megtakarítási hajlam, mivel a lakosságnál reálbércsökkenés következik be az infláció növekedése, az adó növelése és a bérdinamika visszaesése miatt.
A Bamosz, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) eközben azt indítványozza, hogy a három évnél hosszabb befektetési jegyek és az értékpapírtartás árfolyamnyereségadó-mentes legyen. A BÉT közlése szerint tavaly 1500 milliárdd forinttal lettek gazdagabbak azok a külföldi befektetők, akik ma a tőzsdére bevezetett sikeres magyar cégek részvényeinek 80 százalékát birtokolják. Az ebből a nyereségből származó árfolyamnyereség-adót és osztalékadót nem a magyar büdzsébe, hanem saját országuk költségvetésébe fizetik be. A tőzsde határozott álláspontja, hogy a kormány nem tudja növelni a tőkepiacról származó adóbevételeit az árfolyamnyereség-adó drasztikus emelésével.
