Védett üzemanyagár: most látszik csak igazán, mennyire jártak jól az autósok – brutális, amit az olaj művel

Felhasználói oldalról sokkal kellemesebb lett volna literenként ismét 480 forintban maximálni március 9-én a két alapvető üzemanyag egységárát, mint négy és fél éve, de azóta sok minden megváltozott. A most megfékezett drágulásnak ráadásul egészen más oka volt, mint a 2021-esnek. Ám közös bennük, hogy most sem látjuk a sokkoló állapot végét, mert az Magyarország kőolajellátásán múlik.  

A március 10-én bejelentett nem védett ár a 95-ös benzin esetében 6 forinttal 617 forintra nő literenként a Holtankoljak szerint, a gázolaj ára pedig 45 forinttal 679 forintra. A változás nem érint a védett árakat, de a nagykereskedőket és a kiskereskedelmi árrést igen. A portál reméli, hogy a Brent olaj áresése megjelenik a hazai árazásban is, és a védett ár rendszere működtethető lesz úgy, hogy a piaci szereplők sem válnak veszteségessé.

Csakhogy csütörtök reggelre újra 100 dollár fölé drágult az olaj.

Nem léphetsz kétszer ugyanarra az üzemanyagpiacra

A 95-ös benzin március 9-én bejelentett, 595 forintos védett, literenkénti ára 115 forinttal magasabb a 2022 december 6-tól hatályos ársapkás egységárnál, a dízel 615 forintja esetében pedig már 135 forint a különbség. Most mégis sokkal jobban jártak az autósok: a 2021 novemberében bevezetett literenként 480 forintos hatósági ár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adatai alapján

Az érték kiszámításához a mesterséges intelligencia a 2021 novembere és 2026 márciusa közötti kumulált (összevont) inflációt vette alapul, amely ebben az időszakban 67-68 százalék volt. A 480 forintos ár (szintén az infláció miatt) a 2022. december 6-i kivezetésekor ma, a 2025. februári adatokkal számolt inflációval korrigálva, körülbelül 615 forintnak felelne meg. 

Az éves átlagos infláció a vizsgált időszakban:

• 2022: 14,5 százalék
• 2023: 17,6 százalék
• 2024: 3,8 százalék
• 2025: 4,4 százalék
• 2026 eleje: Az infláció tovább mérséklődött, 2026 januárjában például 2,1 százalék volt az éves drágulás.

Vagyis bőven fogyasztóbarát a mostani döntés, de persze egy autós szemével az üzemanyag ára mindig lehetne még alacsonyabb. Szakértői vélemények szerint kedvező, hogy az árstopot a kormány részben a benzin és a gázolaj jövedéki adójának minimális uniós szintre szorításával rendelte el. 

Mindazonáltal lehetnek még bőven tartalékok a termék 27 százalékos áfájában.

Március 9. nem a benzinkutasok napja volt

A kiskereskedők most sem jártak jól. Az ATV-ben elhangzott panaszaik szerint veszteségessé válnak, mert ugyanazon az áron kell eladniuk az üzemanyagot, mint amennyiért vették, miközben az árubeszerzésen felül számos működési költségük is jelentkezik.

Ráadásul ismét nyílhat az olló a nagyobb, tőkeerős láncokhoz tartozó – ezért egy válságos időszakot könnyebben átvészelő –, illetve a kisebb pénzű, magánvállalkozásként, családi cégként működő töltőállomások között. Megismétlődhet az a 2022-2023-as az a piacvesztésük is, amit az okozott, hogy az ársapkás időszakban nem érdemes hozzájuk kanyarodni az olcsóbb benzinért és dízelért, ha azt az autós ugyanannyiért megkapja a nagyobb, márkás, úgynevezett színes kutaknál, még az autópályák mellett is. A piac ezen átrendeződése tehát a nagyobb szereplőknek kedvez. Igaz, a profitjuk azoknak se nő (ha most keletkezik egyáltalán), csak a forgalmuk.

„Az üzemanyag forgalmazói szövetségek jogszabály módosítási kérelemmel fordultak az Energiaügyi Minisztériumhoz, amely lehetővé tenné, hogy az automata benzinkutakon védett üzemanyag árakat is lehessen alkalmazni, illetve hogy még gördülékenyebbé váljon a védett áron történő kiszolgálás. A minisztérium a nemzetgazdasági tárcával együttműködve keresi a megoldási lehetőségeket" – tette közzé Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.

Nincs üzemanyaghiány

A kínálat szempontjából kedvező, hogy a mostani ársapkarendelet kizárja a kedvezményes áron történő tankolásból a nem magyar rendszámú járműveket. Nem lesz üzemanyagturizmus. Ami termék most a magyar piacon hozzáférhető, az hazai járművek tankjába kerül. Tilos exportálni is az üzemanyagot. Ezzel a kormány elejét vette a pánikvásárlások okának.

Igaz, már hallhatunk olyan benzinkutakról, amelyek korlátozzák az egy tankoláskor kiadható mennyiséget, de itt a többletkeresletet részben a mezőgazdasági gépek okozzák a tavaszi munkák beindulása miatt, a 2021–2022-es időszakban jellemző volt a bespájzolásuk is.

Külön fájdalmas, hogy vélhetőleg nem remélhetjük annak a gázolajnak az érkezését, amelyet a szerbiai NIS februárban márciusi szállításra ajánlatott fel Magyarországnak, mert az január 27 óta nem kap orosz nyersolajat Ukrajnán át. Szerbia ugyanis a napokban teljes üzemanyagexport-tilalmat rendelt el. A szerb üzemanyagpiacot ugyanaz szorongatja, mint az egész térségét: Irán az országot ért amerikai és izraeli támadásokra reaválva igyekszik megakadályozni, hogy olajat szállító hajók áthaladjanak a Hormuzi-szoroson. Már a szoros elaknásításánál tart.

Megnyugtató viszont, hogy az OMV a Magyarország nyugati részén működő benzinkútjait a nem orosz olajból dolgozó ausztriai finomítójából látja el. Azt azonban nem tudjuk, hogy a társaságnak megéri-e, hogy nagykereskedőként más hálózatokat, kis forgalmazókat is ellásson késztermékkel. Mindazonáltal rászoríthatják erre a szerződései.  

Így áll a kőolajtartalék

A hiánya pallosa elsősorban amiatt lebeg a hazai autósok feje felett, hogy nem érkezik az orosz kőolaj a Barátság-vezetéken. A százhalombattai finomító ellátása és az autósok kiszolgálása részben már az ország biztonsági tartalékai terhére történik.

A 2026 január 31-én még 96 napon állt biztonsági készletek február 28-ra 84 napra csökkentek. Főleg a nyersolaj fogyott. A január utolsó napján még

• 626,9 ezer tonnás kőolajtartalékok 77,7 százalékosra,
• Az 520,3 ezer tonnás gázolajkészlet 99,1 százalékosra,
• A 269,3 ezer tonnás benzinkészlet 97,3 százalékosra esett február végére.
• A kerozin mennyisége maradt 12,8 ezer tonna.  

A feldolgozás az olajtartalékokon felül az Adria kőolajvezetéken behozott, nem orosz eredetű olajokból történik. Ez az import azonban kisebb a szükségesnél, ráadásul az orosztól eltérő minőség feldolgozása körülményesebb és gazdaságtalanabb. (A különböző forrásokból érkezett mennyiségeket előbb össze kell keverni, hogy azokat a százhalombattai finomító használhassa, erről Hernádi Zsolt, a Mol csoport vezérigazgatója nemrég részletesen beszélt.)

Nem túl szoros az alternatív Barátság sem

A megoldás tehát a Barátságon történő szállítás újraindítása lenne, de ez egyelőre esélytelen. A B terv az orosz eredetű, tartályhajón érkező olajat behozatala a horvátországi Adria kőolajvezetéken, azonban az orosz árut nem engedi át a vezetéket üzemeltető Janaf társaság. A Janaf lépése mögött Hernádi Zsolt szerint politikai utasítás áll, ahogyan a Barátság csapját is politikai döntésre zárták el Ukrajnában.

„Ezt a vállalatok közötti vita állami szintűvé vált azáltal, hogy a Janaf politikai döntés nyomán nem engedi át az Adria vezetéken az orosz kőolajat” – válaszolt a Világgazdaságnak Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes. Mint mondta, „horvát barátainkkal most nagyon keményen kell azon dolgoznunk, hogy a technikai akadályok elháruljanak az Adrián történő olajszállítás elől”. (Van ugyanis egy vita arról, hogy a cső mennyi olajat tud továbbítani a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójába). A Janaf szállítási hajlandósága e szempontból most másodlagos. A lényeg, hogy legyen olaj, ez a kereskedelmi szereplők vitája lesz. 

– szögezte le.

Ugyanerről Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter tegnap azt mondta újságírók előtt, hogy az érintett országoknak meg kell találniuk az optimális megoldást, azonban a magyar államnak is teljes mértékben be kell tartania a nemzetközi szabályokat és az európai szankciókat. Beszélt arról is, hogy mivel Magyarország nem kap orosz kőolajat a Barátság vezetéken, Horvátország kész segíteni, de kizárólag nem orosz eredetű kőolaj szállításával. Az orosz olaj vásárlását olyan háborús nyerészkedésnek nevezte, amely az ukrajnai inváziót finanszírozza. Ismét kijelentette, hogy az Adria kőolajvezeték kapacitása elég Magyarország és Szlovákia teljes kőolajellátására.

Kevesebb gázolajat szív el néhány térségi ország

Magyar Leventét azon az eseményen nyilatkozott a Világgazdaságnak (és ott válaszolt újságíróknak Ante Susnjar is), amelyen a Mol csoporthoz tartozó INA kőolajtársaság átadta a közel 700 millió euróba került korszerűsítési projektjét. A beruházás révén akár 30 százalékkal is nőhet a rijekai olajfinomítóból kikerülő gázolaj és más értékes középpárlatok mennyisége. Bár e többlet gázolaj elsősorban a horvát piacra, másodsorban a szlovéniaira, a montenegróira és a Bosznia-hercegovinaira kerül, a magyarországira pedig aligha, magyar szempontból mégis kedvező, hogy a dízelkínálat bővülésével csökkent a felsorolt piacok „dízelelszívó” hatása.

A rijekai projekt kapcsán Magyar Levente a Világgazdaságnak hangsúlyozta: „Először is örülünk annak, hogy a magyar Mol, a régió legnagyobb árbevételű vállalata ilyen jelentős beruházáson van túl. Ennél fontosabb, hogy Magyarország és Horvátország energiabiztonsága szorosan összefügg. Horvátországnak Magyarország az egyik, ha nem a legnagyobb energiapiaca. Ám mivel Magyarországnak nincs tengeri kikötője, Horvátország felől juthatunk tengeren érkező olaj és gázszállítmányokhoz.”