Megindult a kamatemelés

A forint jelentős erősödését eredményezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése, amely 50 bázisponttal, 6,75 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A piaci elemzők csupán 25 bázispontos növelést vártak. Az MNB kommentárja szerint a monetáris tanács úgy véli, hogy a kormánnyal közösen kitűzött 3 százalékos inflációs cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel. Ezeket a tanács több lépésben, az irányadó kamat emelésével kívánja megteremteni. Az MNB-nél közölték, hogy a tanács megítélése szerint az infláció jövőre jelentősen megemelkedik, és változatlan monetáris kondíciók esetén a monetáris politika számára releváns 2008-as évben is a 3 százalékos cél fölött alakulhat. A trendinflációs folyamatokon kívül egyszeri árnövelő hatású a költségvetési kiigazítási csomag több eleme, valamint a drágulás irányába hat a hosszabb ideje gyengébb forintárfolyam is. A monetáris kondíciók szigorításával a tanács célja az, hogy a gazdaság külső és belső egyensúlyának visszaállításához kulcsfontosságú államháztartási intézkedések árnövelő hatásai ne épüljenek be a gazdasági szereplők várakozásaiba, és így ne okozzanak tartós inflációs nyomást.

Járai Zsigmond, az MNB elnöke a döntés bejelentését követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a kamatemelést a monetáris tanács egyhangúlag szavazta meg. Személyes véleményként elmondta: habár a döntés MNB-kommentárja szerint a szigorúbb monetáris kondíciókat a tanács több lépésben, az irányadó kamat emelésével kívánja megteremteni, az adott kamathatározatok mindig az éppen aktuális helyzet alapján születnek majd, vagyis nem lehet megmondani, hogy további emelések következnek-e vagy sem. Hozzátette, hogy a kormány által felállított konvergenciatanács „teljesen felesleges, mivel sem jogköre, sem feladata, sem felelőssége nincs”. A kormány a fejlődési irányt az adóemelésekkel és az árnöveléssel már megszabta – fűzte hozzá a bank elnöke.

A jegybanki alapkamat megemeléséről hozott döntése során a tanács figyelembe vette azt is, hogy a globális és regionális befektetői hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőtlenebbé vált, és a megváltozott környezetben a befektetők a hazai gazdasági helyzettől függetlenül is a korábbinál kockázatosabbnak tekintik a régióba történő invesztíciókat.

A piacon meglepetést okozott a vártnál nagyobb mértékű kamatemelés. Az Erste Bank elemzői év végére 7,0–7,25 százalékos irányadó rátával számolnak – mondta lapunknak Nyeste Orsolya, a pénzintézet elemzője, aki szerint csökkenési periódus leghamarabb 2007 második felében következhet. A legutóbb közétett Reuters-felmérés elemzői konszenzusa szerint a hétfői emeléssel nincs vége az MNB monetáris szűkítési ciklusának: az idei év végére az alapkamat 7,0 százalékra emelkedhet.

Lengyelország várhatóan nem emeli négyszázalékos alapkamatát, a lengyel infláció júniusban ugyanis Európában a legalacsonyabb volt.

Lengyelország várhatóan nem emeli négyszázalékos alapkamatát, a lengyel infláció júniusban ugyanis Európában a legalacsonyabb volt. Bejelentés előtt nőtt a hozamszint A forint árfolyama 278,3-ről 276,7-ig erősödött az euróval szemben, délután fél négykor már csak 274 forintot ért egy euró. (Az idén a hazai deviza 9 százalékkal gyengült a közös pénzhez képest, júniusban pedig a legrosszabban teljesítő deviza volt 7,2 százalékos gyengülésével.)

A lapunk által megkérdezett elemzők úgy nyilatkoztak, hogy a forintpiacot váratlanul érte az 50 bázispontos emelés, azonban további forinterősödést már nem várnak a megkérdezettek, akik a hazai deviza 280 forintos euróárfolyam alatti stabilizálódását várják.

A BUX minimális mértékben korrigált, 21 448 ponton zárta a napot, 1,3 százalékot emelkedve.

Még a döntés bejelentése előtt emelkedett a hozamszint a tegnapi, hathetes likviditási diszkontkincstárjegy-aukción. Az aukciós átlaghozam 6,78 százalékot ért el, amely arra utal, hogy a piac már a kamatdöntés hivalalos kihirdetése előtt beárazta a várható emelést. A meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiségre 70 milliárd forintnyi ajánlat érkezett.-->