Nemfizetés az alkusz réme

A hosszú távú életbiztosítások harmada nem éri meg az ötödik évet, azt az ügyfelek hamarabb felmondják – derül ki egy német felmérésből. A harmincéves futamidejű konstrukcióknál például 76 százalék nem jut el a futamidő végéig. Magyarországon egyelőre nem készült hasonló kimutatás, ám a biztosítók jelzése szerint a felmondások többségét fizetési problémákkal indokolják – mutat rá Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője. A szóvivő a felügyelethez beérkezett panaszok alapján lapunk kérdésére elmondta: a leggyakoribb indokok a jövedelem csökkenése, a munkahely elvesztése, valamint a tartós betegség. A panaszok többnyire abból erednek, hogy az ügyfél meglepve tapasztalja: a kezdeti időszakban befizetett összeg mindössze 10–50 százalékát kapja vissza a felmondást követően. Ez azzal magyarázható, hogy a szerződési költségeket, valamint a kockázatot megtestesítő összeget levonják a befizetésekből. Ezért nem túl kifizetődő a felmondás.

A szóvivő rámutat: negyedévente mintegy 450-460 biztosításhoz köthető panaszbejelentést kap a PSZÁF, ezek 12-13 százaléka kapcsolódik az életbiztosításokhoz. A legtöbb hazai kliens általában a klasszikus életbiztosítását mondja fel, míg a befektetési jellegűekkel – ún. unit-linked – kapcsolatban jóval kevesebb panasz érkezik a PSZÁF-hoz. Ezek legnagyobb vonzereje a rugalmasság, hiszen az ügyfél szabadon eltérhet a díjfizetéskor a szigorúan vett esedékességtől, rendszertelen befizetéseket teljesíthet, a biztosító által halálesetkor minimálisan fizetendő szolgáltatás összegét szabadon választhatja meg, mint ahogyan az időtartamot is – azaz igazodni tud a menet közben kialakuló változó igényekhez.

Ráadásul egyre nagyobb arányt ölt az életbiztosítások súlya a magyar biztosítási piac díjbevételei között is. A 206 milliárdos első negyedéves díjbevételből 90 milliárd, azaz 44 százalék volt az életbiztosítás az előző évi 38 százalékhoz képest – derült ki a Mabisz adataiból. A magyarországihoz hasonlóan Németországban is gazdasági problémákkal magyarázzák a biztosítási szerződések felmondását – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Demoskopie Allensbach Intézet tanulmányából ugyanis kiderül: a felbontott biztosítások 36 százaléka adósságtörlesztéshez köthető, míg 18 százalék munkahelyelvesztéssel hozható összefüggésbe, és a válaszadók mindössze két százaléka említette a munkanélküli-segéllyel kapcsolatos szabályok változását.