Olcsóbbak a fogyasztási hitelek

Májusban kismértékben nőtt mind a folyószámlahitelek, mind a lakáscélú hitelek átlagkamatlába, míg a fogyasztási hitelek átlagkamatai mintegy másfél százalékkal, 18,19-ra csökkentek – derül ki az MNB legfrissebb adataiból. A hónap folyamán 22 milliárd forintnyi fogyasztási és 13,7 milliárdos lakáshitelt kötöttek – ezek mindegyike mintegy kétmilliárd forinttal magasabb az egy hónappal korábban mért értéknél. Ezzel párhuzamosan az egyéb kölcsönök új kötései csökkentek – szintén mintegy kétmilliárd forinttal.

A lakáscélú hitelek között a legnagyobb mértékben, 72 bázisponttal a tízéves, illetve 111 bázisponttal az annál hosszabb kamatperiódusú kölcsönök kamatlába emelkedett a hitelportfólió megváltozása következtében. A szabad felhasználású jelzáloghitelek között több mint fél százalékkal növekedett az euró- és a forintalapú kölcsönök, míg minimális mértékben a svájcifrank-alapúak kamata. A látra szóló forintbetétek átlagkamatlába minimális mértékben – néhány bázispontnyival – bővült, hasonlóan az egy, illetve két éven belül lekötött betétekéhez. Nagyobb mértékben, negyed százalékkal emelkedett ugyanakkor a két éven túl lekötöttekre kifizetett kamatláb, amely 3,97 százalék volt májusban. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke májusban 627,3 milliárd forintot tett ki, ez 32,1 milliárddal magasabb az előző havi értéknél.

Az euró-folyószámlahitelek átlagkamatlába – a hitelkártyához tartozó kamatmentes periódus hatása miatt – közel két százalékkal, 6,45-ra csökkent, miközben csaknem fél százalékkal lett olcsóbb az euró-lakáshitel. Utóbbiból egyre kevesebbet igényelnek a háztartások: májusban egymilliárdról 0,6 milliárd forintra esett vissza a kihelyezés értéke.