Kompenzálna az MTelekom
Remélhetően az idei év végére lezárható a Magyar Telekom 2005-ös mérlege. A menedzsment vizsgálja, hogy ennek elhúzódása esetén a tavalyi eredményből fizetendő évi osztalékot megemeljék, ez egyfajta kompenzálás lehet a befektetők számára a júniusi kifizetés elmaradása miatt – mondta Straub Elek vezérigazgató a Budapesti Értéktőzsde szervezésében rendezett IV. Hazai Intézményi Befektetői Találkozón. Elképzelhetőnek mondta, hogy az esetleges osztaléknövelés a 2006-os évi osztalék terhére történik.
Straub megerősítette a sajtóban megjelent azon információkat is, amelyek szerint az egyik leánycégnél folytatott vizsgálat – ami miatt még nem tudták auditáltatni az éves mérleget – az első fél évben csaknem 1,8 milliárd forintot emésztett fel, a költségek vélhetően tovább emelkednek. Azt viszont nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az MTelekom montenegrói leányánál történt visszaélések miatt folytatják a vizsgálatot. (A könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers ezért nem auditálta a tavalyi évi beszámolót. Emiatt az MTelekom a mérleget nem tudta benyújtani sem a New York Stock Exchange-nek, sem az SEC-nek, az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének.)
Gyakori és szinte közvetlen kapcsolatban van a Magyar Telekom menedzsmentje az SEC-vel, amely eljárást indított az ügyben azután, hogy társaságunk hivatalosan értesítette az amerikai felügyeletet, késik a beszámoló benyújtása – mondta Straub Elek, aki csak reményét tudta kifejezni, hogy időben, az SEC és a NYSE szabályai szerinti fél éven belül, december 31-re lezárhatók a vizsgálatok, és pótolhatják a mérleg késedelmes benyújtását.
Az intézményi befektetői találkozó kapcsán Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök elmondta: az új adók szeptember 1-jei bevezetése miatt „az emberek valósággal megrohamozták a hazai intézményi befektetőket”, hogy még az „adómentes” időszakban invesztálják pénzüket. Ezért fontos a találkozó, mivel ötleteket tudnak adni a szereplőknek, hogy mibe is fektessék a hozzájuk érkezett pénzt. (És az minél nagyobb hányadban maradjon a magyar piacon, a BÉT-en.) A börze korábbi vezetője, Jaksity György, a Concorde Értékpapír ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy azon államokban erős a tőzsde, a befektetői szektor, ahol a hazai, lokális befektetők vannak magasabb arányban, hiszen ők „pufferként” működnek, bármi történne is a nemzetközi piacokon. Példaként felhozta, hogy egy hazánkhoz hasonlóan feltörekvő piacon, mint Brazília vagy Oroszország, egy negatív tőkepiaci hír hatására a nagy, globális intézményi befektetők az egész feltörekvő piaci (emerging market) portfóliójukból tőkét vonnak ki, így az éppen „nem vétkes” Magyarország is meglátja ennek kárát.
