Októbertől országos béralku
Két héten belül elkezdődhetnek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a 2007-es bértárgyalások. Bár a megváltozott gazdasági feltételek miatt a munkaadói és a szakszervezeti oldal is tárgyalni akarja a tavaly november 25-én kötött, három évre szóló minimálbér-megállapodást, a céljaik mások. A megállapodás szerint jövőre 65 500, 2008-ban pedig 69 ezer forint lenne a legkisebb havi munkabér. A munkaadói oldal az új adók bevezetése, a fix összegű egészségügyi hozzájárulás (eho) megtartása, a tb-járulék csökkentésének elnapolása miatt mérsékelné a rájuk háruló kötelező terheket, a szakszervezetek viszont a munkavállalói terhek növekedése miatt legfeljebb felfelé módosítanák a legkisebb jövedelmeket. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke például úgy véli: a hároméves megállapodás fenntartása védhető, mivel a megszorításokkal a körülmények nemcsak a munkaadók, hanem a munkavállalók számára is rosszabbak lettek.
Emlékezetes, hogy az idén januártól többeleművé vált a minimálbér, és a legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint szakképzettséget igénylő munkakört ellátók számára úgynevezett garantált bérminimumot vezetett be a kormány, a szociális partnerek jóváhagyásával és alkujával. Különösen emiatt lehet majd parázs vitára számítani az idei bértárgyalásokon. A pályakezdő szakképzettek öt, a legalább kétéves gyakorlatot már megszerzettek tíz százalékkal kereshettek többet ebben az évben, mint a szakképzetlenek, ha a legkisebb keresetet fizette ki nekik a foglalkoztatójuk. Ez az első fél évben még csak ajánlás volt, júliustól viszont kötelezővé vált. Igaz, a munka törvénykönyve (Mtk.) hagyott egy kiskaput: a garantált bérminimum összegétől jelenleg le- és felfelé is el lehet térni, amennyiben erről ágazati kollektív szerződés rendelkezik, ám a kontraktusban megállapított garantált bérminimum összege soha nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél.
A Kisosz már június végén kezdeményezte, hogy a három évre szóló minimálbér-megállapodást, ha kell, jogi úton mondják fel a megszorító intézkedések miatt (VG, 2006. június 29.) Az Áfeosz pedig júliusban indítványozta, hogy a kormány 2007. január 1-jétől függessze fel a középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozókat érintő garantált bérminimumot. Zs. Szőke Zoltán lapunknak megerősítette, továbbra is fenntartják ezt az elképzelésüket. Az Áfeosz főtitkára úgy véli, inkább legyen magasabb a jövő évben az országos legkisebb kereset összege, de legyen ismét egyelemű a hazai minimálbérrendszer. A könnyűipar mellett egyébként főként a kereskedelem terén működő kisebb vállalkozások szenvednek a kötelező magasabb bértől, itt durván kétszázezer dolgozót érint a szakmunkás-minimálbér.
A VOSZ-nak két konkrét javaslata is van, hogyan lehetne úgy orvosolni a problémát, hogy ne kelljen felrúgni a három évre szóló megállapodást. Az Mtk. által hagyott lehetőséget szélesebbre kellene nyitni, vagyis bizonyos üzemméret felett már a vállalati szintű kollektív szerződésnek is teret kellene adnia a munkaadóknak és a szakszervezeteknek, hogy lefelé eltérjenek a garantált bérminimum összegétől – mondta Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint a kormánynak és a munkavállalóknak egyaránt meg kell érteniük, hogy a megszorító csomag hatására a gazdasági növekedés nem tartható, a közterhek emelkednek, ha pedig nincs profit, előbb-utóbb munkahelyek sem lesznek, éppen ezért konszenzusra kell törekedni az elkövetkező OÉT-tárgyalásokon. Dávid Ferenc a Világgazdaságnak elmondta: jó megoldás lehet az is, amelyet 2002-ben már alkalmazott a kormány, miszerint az akkor 50 ezer forintra emelt minimálbér megfizetése okozta sokkot kompenzálja a vállalkozásoknak. Ekkor a munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészének 2002. évi központi keretéből 15 milliárd forintot csoportosítottak át az úgynevezett munkahelymegőrző bértámogatásra. A vállalkozások – a főfoglalkozású egyéni vállalkozók is – a minimálbéren foglalkoztatottak létszáma alapján, valamint rászorultsági alapon pályázhattak, s a helyi munkaügyi kirendeltségek fogadták a forrásigényeket. Mivel a járulékfizetési kötelezettséget megemelte a kormány, a munkaerő-piaci alap is duzzad, ebből finanszírozható lenne egy több tízmilliárdos kompenzáció, méghozzá úgy, hogy az állami költségvetésnek nem jelentene pluszterhet – hangsúlyozta a VOSZ főtitkára.
Erre az évre az OÉT a reálbérek 3,5 százalékos növekedése érdekében a bruttó keresetek átlagosan négy-öt százalékos emelését ajánlotta a vállalkozási szférának. 2007-re azonban még az is elképzelhető, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal nem tud megállapodni. A SZEF elnöke szerint a megszorító csomag hatására fellépő három-négy százalékos reálkereset-csökkenést a szakszervezeti oldal nem fogadja el, ezt az ajánlásban kompenzálni kell. Szabó Endre hangsúlyozta: a közszférában tervezett kétéves bérbefagyasztást elfogadhatatlannak tartják, és legalább akkora béremelésre számítanak majd itt is, mint amekkorát az OÉT ajánlásként megfogalmaz.
